Vidéki településekre jellemzően, az autók között biciklik kacsáznak, a kerékpárokon idősek, fiatalok, a hátsó ülésen pedig gyermekek igyekeznek hazafelé. A középkorú úr egy közhivatalból fordul ki, és meglepetésre elég könnyen szóra bírható – bár a nevét nem adja a nyilatkozathoz. – Szerintem igazságosan ítélt a bíróság, mert nem volt tiszta a januári választás – mondja igen határozottan. – Az emberek is sok mindent beszélnek. Arra a kérdésre, hogy miért nem jó Kabának Szűcs Béla polgármester, a következőket mondja: – Én Szűcs Bélának a szemébe is elmondtam már, hogy a város nem fejlődik. Legalábbis ahhoz képest, hogy évente 200–300 millió forintnyi iparűzési adó folyik be. Erre szokta a polgármester úr azt mondani, hogy megépült a szennyvízrendszer, arra ment el a helyi adóbevétel. Ami igaz, csak az a bökkenő, hogy a beruházás hetvenöt százalékát állami pénzből finanszírozták. Akkor a többi pénz hol van?!
A szennyvízberuházást emlegető eszmefuttatásnak lehet némi alapja, mert ez volt az egyik oka annak, hogy a képviselő-testület tíz tagja úgy látta, nem tud és már nem is akar együtt dolgozni Szűcs Bélával. Az önfeloszlatást kezdeményező előterjesztés szerint az első számú vezető és az önkormányzat közötti rossz kapcsolat egyik oka, hogy „rendszeresen és tudatosan nem volt a testület tájékoztatva a szennyvízberuházással kapcsolatos ügymenetről”. Szóvá teszik, hogy a testület döntését Szűcs Béla figyelmen kívül hagyta, és nem kifogásolta az ezzel kapcsolatban benyújtott – a képviselők szerint jó esetben is aggályos – számlák egy részét, illetve nem indított pert az elszámolás jogi rendezésére. A irat szerint a „polgármester a képviselők tudta és jóváhagyása nélkül rendszeresen vállal kötelezettségeket költségvetési fedezet nélkül, s ezzel veszélybe sodorja a város gazdálkodását”. Felróják Szűcs Bélának azt is, hogy nem tájékoztatja a lakossági bejelentésekről a testületet. A levelek „több esetben nem jutnak időben a képviselő-testület tudomására, vagy véglegesen eltűnnek, de olyan eset is előfordult, hogy számonkéréskor a határidő lejárta után például zsebből húzta elő a bírósági felszólítást. Ennek egyik következményeként Tetétlen község képviselő-testülete a közös fogorvosi ellátásra vonatkozó szerződést felbontotta”. Sérelmezik a képviselők, hogy a fürdő fejlesztési pályázatért nem lobbizott elég keményen a városvezető, az elutasításról szóló értesítést pedig eltitkolta előlük. Ugyancsak kifogásolják, hogy a közhasznú és közcélú munkák szervezése nem került át Szűcs Béla közvetlen hatásköréből egy közhasznú társaság feladatai közé, bár erről testületi döntés is született, továbbá azt, hogy a helyi birtokhasznosítási bizottságba a testületet megkerülve delegált képviselőt. A szöveg hangoztatja még, hogy az önfeloszlatás nem politikai indíttatású, hanem a Kabáért felelősséget érző testület döntése.
Mindezt Szűcs Béla egészen másképp látja. Szerinte politikai támadások érték, és az önfeloszlatás mögött a jobboldal mesterkedéseit kell látni. Így gondolja ezt Oláh József, az MSZP hajdú-bihari vezetője és Gadus István, az SZDSZ megyei elnöke is. A kormányzó pártok politikusai odáig mennek, hogy a választást megsemmisítő bíró döntés indoklását megalapozatlannak ítélik, mert szerintük azt a tv-adást, amiben Kuncze Gábor és Szili Katalin szólalt meg Szűcs Béla mellett a kampánycsendben, a kabai otthonokban nem is lehetett fogni. A bíróság által is megállapított kampánycsendsértésről Arnóth Sándor fideszes képviselő úgy nyilatkozott, hogy a szocialistáknál napi gyakorlattá vált a választási csalás, amire viszont a szocialisták megyei elnöke úgy reagált, hogy a „hazudós” jobboldali képviselőt feljelenti. A dolog annál is inkább érdekes, mert az ellenjelölt Sári Győző nyíltan hangoztatja baloldali elkötelezettségét.
Próbálunk eligazodni a kabai közélet dzsumbujában, s jobb híján a józan paraszti ész számára is érthető magyarázatért az utca emberéhez fordulunk. Fiatalasszony érkezik az óvodához. Gyermekéért jön, nem nagyon ér rá, de azért néhány szóval mégiscsak elmondja, amit gondol. – Szerintem megint Szűcs Béla fog nyerni, mert Sári Győző itt hagyta Kabát, elment Ebesre jegyzőnek. A fiatalasszony úgy látja, nem a polgármester a hibás abban, hogy Kaba nem fejlődik, hanem a testület. Mikor felvetem, hogy a település egy híján mind a tíz önfeloszlatást kezdeményező képviselőt újraválasztotta, széttárja a karját: – Nem tudom, mi a jó megoldás, mindenki érzi, hogy a polgármester, meg a képviselő-testület nem érti meg egymást. Hozzáfűzi viszont, azt hallotta, több képviselő is úgy nyilatkozott, inkább lemondanak, mert nem tudnak Szűcs Bélával együtt dolgozni. Gere Attilát említi, aki a megismételt polgármester-választáson nem került be a testületbe.
Az említett politikus fiatal, vehemens és roppantul a szívére veszi mindazt, ami Kabán történik. – Nem hiszem, hogy a kabaiak elfordultak volna tőlem, hiszen most több szavazatot kaptam, mint 2002-ben, amikor képviselővé választottak – mondja, amikor a művelődési házban a történtekről beszélgetünk. Azt viszont nem tagadja, hogy valóban nem tudott Szűcs Bélával együtt dolgozni, és szükségesnek tartotta a változást. – Sokat elmond a viszonyokról, hogy a fél kormány Szűcs Béla mellett kampányolt, megsértették a kampánycsendet is, mégis csak 33 szavazattal tudott győzni Sári Győző előtt – mondja. Bár a választás végeredménye még nem volt jogerős, Medgyessy Péter miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy fogadja a régi-új szocialista kabai polgármestert és azt is, hogy sürgősen kijelentse, Szűcs Béla győzelme a kormányzó pártok sikerének tekinthető. Ez annál is inkább szomorú, mert a kabaiak többször kifejezték azt a kérésüket, hogy a pártpolitika ne avatkozzon az ügyeikbe. A kérést a Fidesz tudomásul is vette, a kormányzó pártok viszont egyáltalán nem foglalkoztak az általuk állítólag oly igen tisztelt népakarattal.
Ezen a véleményen van Szegi Emma is, akit megdöbbentett, hogy a bíróság döntését követően az utcán is és sms-ben is többször megfenyegették, hogy anyagilag és erkölcsileg tönkreteszik. A január 31-i voksoláson is újra választott képviselőnek nagyon rosszul esett, hogy többen pont rajta kérték számon a tíz éve tönkrement kabai agrárszövetkezet dolgát. – Hiszen éppen én voltam az, – mondja – aki ebben az ügyben a minisztériumban tárgyalt Szűcs Béla társaságában és próbált valamiféle kompenzációt kieszközölni a felszámolás miatt elértéktelenedett üzletrészek tulajdonosai számára. Sajnálatos, hogy a sikertelenséget a szocialista párti kabaiak rajtam kérik számon, pedig ők is ott voltak azon a 2002 tavaszi kampányrendezvényen, ahol Kovács László MSZP-pártelnök személyesen ígérte meg a segítséget a komoly anyagi károkat szenvedett üzletrész- tulajdonosoknak.
Elmondja ő is, hogy azért érthetetlen számára a szocialista tábor sárdobálása, mert a Szűcs Bélától hajszálnyira lemaradt független Sári Győző is baloldali érzelműnek vallja magát.
A baloldaliságot erősíti meg maga az érintett is, aki úgy érzékeli a kialakult helyzetet, hogy győzött az igazság, amikor a bíróság a csalással kicsikart eredményt megsemmisítette. – Nem is reméltem – mondja Sári Győző –, de nagyon örülök neki, hogy esély kaptunk egy tiszta, becsületes kampányra. A pártpolitikai beavatkozásról szólva úgy vélekedik, hogy Szűcs Bélának nem volt módja megkerülni a pártpolitikát, hiszen MSZP–SZDSZ közös jelöltjeként indult, ám arra kellene módot találni, hogy a durva, lerohanó stílusú politizálást a maga részéről a továbbiakban elutasítsa. – Annál is inkább – fűzi tovább a szót Sári Győző, mert a kabai ember lelkületét inkább jellemzi a békességre való hajlam, mint a civódás erőltetése.
Már csak az a kérdés, mennyit értenek meg belőle a pártpolitikusok. Legkésőbb február 22-én, a szavazás napján kiderül.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
