A közös EP-lista nem eurokonform

Az ellenzék szerint újabb megszégyenülés érte Magyarországot azzal, hogy tegnap az Európai Parlament aggodalmának adott hangot Medgyessy Péter miniszterelnök közös EP-lista-állításra vonatkozó javaslata miatt. Gál J. Zoltán kormányszóvivő viszont a történteket értékelve azt mondta: a Fidesz ismét sikeresen jelentette fel Magyarországot az unióban.

Munkatársainktól
2004. 03. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aggodalmának adott hangot az Európai Parlament (EP) tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök azon javaslata miatt, hogy a hazai parlamenti pártok állítsanak közös listát a júniusi EP-választásokra. Az állásfoglalást az a határozat tartalmazza, amelyet strasbourgi plenáris ülésén szavazott meg a képviselő-testület az EU-hoz idén csatlakozó országok felkészülésével kapcsolatban. A közös listára vonatkozó megállapítás a végszavazás előtt benyújtott módosító indítványként került be a határozati javaslat szövegének Magyarországról szóló részébe. Ennek egyik pontja felhívja a magyar szavazópolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt az EP-választásokon, amelyeken első ízben választhatják meg európai parlamenti képviselőiket. A módosító javaslat nyomán bekerült kiegészítés szerint az EP „aggodalmát fejezi ki azzal a közelmúltbeli javaslattal kapcsolatban, amely szerint a parlamenti párok közös listát állítanának az EP-választásokra; úgy vélik, ez ellentétes az Európai Parlament demokratikus megválasztásának alapelvével és az európai polgároknak azzal a jogával, hogy képviselőiket közvetlen szavazás útján választhassák meg”.
Az idén csatlakozó országok, valamint Bulgária és Románia felkészülésének helyzetét értékelő EP-határozat forma szerint válasz az Európai Bizottság tavaly novemberben közzétett, átfogó megfigyelési jelentéseire, és jelentős részben támaszkodik is rájuk. Az alapjául szolgáló értékeléseket a parlament külügyi bizottságának irányításával készítették el az egyes országokkal foglalkozó jelentéstevők, de a végleges szöveg kialakításához több más parlamenti bizottság, illetve sok képviselő is hozzájárult módosító indítványokkal és észrevételekkel.
A magyar javaslattal kapcsolatos módosító javaslatot eredetileg Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke szóban tette meg a határozattervezet bizottsági vitáján, a plenáris szavazás előtt pedig Philippe Morillon francia tábornok, az Európai Néppárt képviselője, a Boszniában állomásoztatott ENSZ-békefenntartók egykori parancsnoka nyújtotta be. A kiegészítést nagy többséggel, a konzervatívok mellett a liberálisok és több kisebb frakció támogatásával fogadta el a parlament.

Gál J. Zoltán kijelentette, a Fidesz ismét sikeresen jelentette fel Magyarországot az unióban, majd hangsúlyozta: ez saját véleménye; a kormánynak ezzel kapcsolatban nincs álláspontja. Felvetésünkre, hogy a Fidesznek nincs is javaslattételi joga az EP-ben, a kormányszóvivő elmondta: ő úgy tudja, az Európai Néppárt ülésén lelkesen támogatták az ötletet.
Kósáné Kovács Magda, az MSZP EP-megfigyelője szerint az Európai Parlamentnek nem dolga, hogy a tagországok belső politikai vitájában állást foglaljon. Úgy vélte: mivel a közös listára vonatkozó javaslat nem öltött értékelhető jogi formát – hiszen a három másik párt már elutasította az ötletet –, nem lehetett volna határozatot hozni. A politikus kifogásolta, hogy a Fidesz rendszeresen az Európai Néppártnál jelentgeti fel Magyarországot, amellyel beavatkozik a magyar belpolitikába.

Eörsi Mátyás, az SZDSZ EP-megfigyelője viszont kijelentette: a magyar politika okulhat az effajta európai parlamenti állásfoglalásokból, érdemes ezekre figyelni, függetlenül attól, mely hazai párt szorgalmazta a kérdés megvitatását külföldön. Ezzel együtt úgy látja, a közös listaállításra vonatkozó felvetésnek ma már nincs jelentősége, a téma lekerült a napirendről, mivel azt a magyarországi parlamenti pártok elvetették.

Szájer József, a Fidesz alelnöke, EP-megfigyelő szerint újabb megszégyenülés érte Magyarországot. – Bízom abban, hogy ez a figyelmeztetés eljut a miniszterelnökhöz is, és minél előbb lekerül a napirendről ez a kérdés Magyarországon – jelentette ki, hozzátéve: árt az országnak, ha ez az ügy továbbra is a felszínen marad, mert ezzel Magyarország nevetségessé válik a nemzetközi színtéren, illetve a kezdeményezés a demokratikus elvek működésének a megkérdőjelezését jelenti. Szájer megjegyezte: a határozattervezet vitájában három felszólaló is kitért a magyar javaslatra, „és mindegyikük felháborodással minősítette a magyarok találékonyságát ezen a területen”.

Ékes József MDF-es országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt EP-megfigyelője a történtek kapcsán sajnálattal állapította meg, hogy amíg a 24 magyar EP-megfigyelő számos eredményt – amelyeknek több száz milliárd eurós hozadéka van Magyarország számára – ért már el az Európai Parlamentben, ezzel szemben Medgyessy Péter kormányfő kezdeményezései rontják hazánk megítélését. – A miniszterelnöki ötletbörze miatt többször kellett már szembesülnünk az európai parlamenti politikusok megrovó megjegyzéseivel – mondta Ékes József.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.