Azt mondta a XI. kerületi önkormányzat alvezére, bizonyos Lakos Imre (amúgy az SZDSZ sorkatonája), hogy ne csináljon senki fesztivált vele kapcsolatban, ő ugyanis nem ügy. Nem nagy ügy. Nem ismerem emelkedett Lakos Imrét hál’ istennek, de vannak olyan megérzéseim, hogy puha az orra, vagyis egyvégtében füllent.
A szóbeszéd szerint emelkedett Lakos Imre tavaly mintegy huszonnyolcmillió forintot kapott a kerületi önkormányzattól, illetőleg nem is ő, hanem feleségének ügyvédi irodája. (Az irodát már az előző, fideszes önkormányzat is foglalkoztatta, akkor évente alig nyolcmillió forintért.) A megbízási szerződés szerint tavaly havonta hétszázezer forint illette meg az irodát, mert ellátta az önkormányzat jogi képviseletét a helyhatóság peres lakásügyeiben. További hétszázezer forint járt az önkormányzat tulajdonában lévő lakások ingatlan-nyilvántartásával összefüggő feladatok ellátásáért. Minden jel szerint nincs zsebpénzproblémája a kerületi alvezérnek és kedves családjának, valamint bőr sem az orcáján.
Megnyilatkozott az ügyben maga Lakos Imre is, aki megdöbbenésének adott hangot az eset kapcsán, merthogy ő nem tartja összeférhetetlennek a vele kötött szerződést, az úgy jó, ahogyan megírták. Mint Imre említette, nevezett okiratokat szakmai és nem politikai szempontokból készítették. Imre megmagyarázta. Nem összeférhetetlenek egymással a dolgok. Jár a havi hétszázezer. Punktum. Neki annyi, és kész.
Izmos emberek növekedtek fel a tudományos szocializmusban, fel kell reájuk néznünk, talán domborművet is kapnak a Köztársaság téren vagy a Gizella utcában.
Ipari munkásként, agrárproletárként valószínűleg felpofoznám említett Imrét, ne szórakozzon, járjon inkább sűrűbben a Vidám Parkba! E helyütt azonban csak azt ismételhetem: Lakos, önnek puha az orra…

Botrány Debrecenben: szivárványos zászlót tűztek ki a városházára