n Szabó Eszter
A Pénzügyminisztérium (PM) egyelőre nem szolgált információkkal arra vonatkozóan, hogy a szerdán bejelentett elvonások pontosan milyen területeket érintenek, annyi azonban már bizonyos: a 13,7 milliárd forintos zárolás leginkább a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot sújtja, a pénzügyi tárca tegnapi tájékoztatása szerint ugyanis az újabb szigorítások a korábbi Draskovics-csomagban meghatározott arányban érintik a tárcák forrásait. Lapinformációk szerint az öt hónapon belül harmadik megszorítást jelentő döntéssel nincs vége a megszorításoknak, s a PM-ben már dolgoznak az újabb költségcsökkentő javaslatokon. Laptársunk úgy tudja, hogy további 25–30 milliárd forintos megszorítás szerepel a pénzügyi tárca tervei között annak érdekében, hogy az idei évre tervezett, s egyszer már módosított deficitcél teljesüljön.
Mint ismert, a most bejelentett megszorításokon kívül a kormány két takarékossági csomagról döntött már az elmúlt hónapokban. Tavaly decemberben elsősorban az államadósság láthatóan növekedő kamatterhei miatt történtek befagyasztások, amelyeket az új pénzügyminiszter beiktatása után újabb 155 milliárdos tétel követett. Ezek összességében 185 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentettek az idei költségvetés tekintetében. A legnagyobb elvonás akkor a gazdasági tárcát sújtotta, összesen 36 milliárd forintot kellett megtakarítania. A honvédelmi tárca 12, az oktatási 10, a kulturális 8,7, az informatikai 7,8, a belügyi 6,8 milliárddal lett szegényebb, az egészségügyi tárca számait 5,6 milliárddal kurtították meg. A környezetvédelmi, a külügyi, a sport- és a pénzügyi tárcára egyenként 2–3 milliárd forintos megszorítás jutott. Az Igazságügyi Minisztériumot 950, a munkaügyi tárcát kevesebb mint 800 milliós megszorításra kötelezték.
Gazdasági reformokat, ezen belül főként a pénzügyi rendszer reformját kell az unióhoz csatlakozó országoknak megvalósítaniuk, hogy a fenntartható növekedés pályáján maradjanak – hangsúlyozza a Világbank tegnap közzétett tanulmányában. A május elsején csatlakozók makrogazdasági helyzetéről szólva a jelentés megjegyzi, hogy a térség politikai bizonytalanságai is lassíthatják a reformokat. A legtöbb ország nem hivatalos formában az euró bevezetéséhez szükséges célokat ugyan kitűzte, ám ezeket általában nem támasztják alá konkrét pénzügyi intézkedések – állapítja meg a beszámoló. A Világbank egyébként a deficit lefaragását tekinti a csatlakozó országok legnagyobb gondjának, megjegyezve, hogy Szlovákia már komoly előrelépést tett a pénzügyi egyensúlytalanság felszámolására.
Zárolt milliárok
