A posztszovjet térség új messiása

Közép-Európa és a Balkán után érezhetően a posztszovjet térség került néhány éve a dollármilliárdos világmegváltó terveinek fókuszába. Soros György figyelme a grúziai „rózsás forradalom” sikeres megszervezése után most elsősorban Ukrajnára és Belorussziára irányul. Oroszországban azonban visszavonulóban van a Jelcin-korszakban elemében lévő Nyitott Társadalom Intézet, miután befolyása az elmúlt négy évben látványosan csökkent.

Egyre gyakrabban bírálja Putyin Oroszországát Soros György, mióta börtönbe került a Jukosz hozzá hasonló elveket valló elnöke, Mihail Hodorkovszkij, valamint az általa támogatott liberális erők megbuktak a legutóbbi parlamenti választásokon. Ezzel párhuzamosan az Oroszországban immár 17. éve tevékenykedő Soros-alapítvány radikálisan csökkenti oroszországi programjainak finanszírozását. Az eddigi évi 25 millió dollár helyett idén már csak mintegy 10 millió dollárt fordít például a Nyitott Társadalom Alapítvány programjaira. Az üzletember főként saját anyagi forrásai szűkülésével magyarázta a takarékosságot, az orosz sajtó azonban sokkal inkább annak a beismerését látja e lépés mögött, hogy az errefelé mind népszerűtlenebb Soros politikai és üzleti tervei Putyin színre lépésével, a nemzeti érdekek egyre hatékonyabb képviseletével lényegében megbuktak. Jellemző a tevékenységét övező hangulatra, hogy két éve az épületet bérbe adó cég kiköltöztette az alapítvány moszkvai irodáját, s csak a bíróság közbenjárására rendeződött úgy-ahogy a helyzet. A Nobel Technologies tulajdonosa állítólag Soros György iránt érzett gyűlölete miatt akarja kilakoltatni az intézetet akár több millió dollár árán is.
E trendet látva némiképpen érthető, hogy miért aktivizálódott oly látványosan Soros tevékenysége Grúziában. Mint arra utólag fény derült, a „rózsák forradalmát” gondosan előkészítették, mégpedig éppen Soros György vezérletével. Belgrád melletti táborokba magánvendégként hívták meg azokat a grúz politikusokat, akiket alkalmasnak ítéltek a forgatókönyv megvalósítására. Az Egyesült Államok tbiliszi nagykövete, Richard Miles korábban egyébként Belgrádban állomásozott, mégpedig éppen akkor, amikor Szlobodan Milosevics elnök diktatúráját megdöntötték.
Soros most Szaakasvili rendszerét szponzorálja, olyannyira, hogy még a politikusok fizetését is részben ő állja. Idejét eközben sem fecsérli, s az ukrajnai és belorusz változások előmozdításán fáradozik. Ahogy másutt, itt is alapítványain keresztül. Kijevben például az Újjászületés nevű – természetesen „független” – alapítványa számít az előre tolt helyőrségnek. A minap feléje repülő tojásokat és a fejére öntött ragasztót nézve azonban aligha lesz könnyű dolga.
***
A balkáni misszió.
Sorosnak Szerbiában is régóta vannak érdekeltségei. Közvetlenül tulajdonosa egy kragujeváci kábeltévé-hálózatnak, a legnépszerűbb belgrádi B92-es rádiót pedig nemrégiben az a tulajdonosi csoport vette meg, amely mögött ő áll. A New York-i Media Development Loan Fund Inc. egyébként nem ismeretlen a térségben. Részlegei vannak Prágában, Varsóban és Moszkvában is. Együttműködik – hogy csak a délszláv térségnél maradjunk – a Beta belgrádi hírügynökséggel, a Danasz napilappal, a Vreme hetilappal, a podgoricai Vijesztivel, de a boszniai Danival, valamint az ugyancsak boszniai Sense és Onasa hírszolgálati irodával, a spliti Feral Tribunnel és a szintén horvátországi Novi Listtel. A sajtón keresztül gyakorolt befolyást kiegészítik az alapítványi irodák, amelyek több-kevesebb sikerrel ugyanolyan szerepet játszottak, illetve játszanak a szerbiai változásokban, mint teszik azt a posztszovjet térségben. (MN)