Vízre hajló bokrok és fűzek, erdőkkel borított hegyek, halványzöld rétek, homokpadok, csobogók és parti fecskék a határfolyó mentén. Aki részt vett már egy igazi vízi túrán az Ipolyon, soha nem felejti el ezt a látványt. Egyedül azért bosszankodik, mert ha végig akar evezni kajakjával az erős sodrású folyón, összesen kilenc duzzasztógáton kell átemelnie a hajót. Szlovákia tervei szerint az Ipoly egyfajta szabályozó rendszere lenne a bős–nagymarosi erőmű vízrendszerének, a gátakat ezért építették. Arra azonban a szlovákok nem gondoltak, hogy ezzel megváltoztatják a folyó medrének esését, és lassú ökológiai agóniát okoznak a természetben.
Bős-Nagymaros ügyét nemrég kezdte el újra tárgyalni Magyarország és Szlovákia delegációja. Az ismét „egymásnak feszülő” felek szintén nem veszik figyelembe, hogy az egyeztetéseken feláldozhatják a védett területeken haladó Ipoly folyó ökológiai rendszerét.
Gyenes Szilárd, az Ipoly Unió Egyesület titkára szerint a bős– nagymarosi vízlépcsőről szóló tárgyalásoktól függetlenül kellene kezelni az Ipoly vízgazdálkodásának ügyét, mert már eddig is rengeteg kárt okoztak az erőmű miatt a térségben. A folyó torkolatánál a nagymarosi gát megépítése esetén olyan mértékben megemelkedne a vízszint, hogy az beláthatatlan következményeket okozna a visszaduzzadt Ipoly folyó környékén.
1975-ben készült erre egy műszaki fejlesztési tanulmányterv, amelyet csak Hulinova-tervként emlegetnek. A környezetvédő szerint a mai napig hatályos elképzelés rendkívül aggasztó, mert többek között egy környezetpusztító energiatároló rendszer kiépítését célozza meg. A terv szerint az Ipoly duzzasztóiba épített szivattyúk segítségével a víz egy részét a folyó gátjai között tárolnák, és az erőmű csúcsteljesítménye esetén a felduzzasztott vízzel támogatnák az energiatermelést. Az Ipoly így egyfajta szabályozó rendszere lenne az erőműnek, tönkretéve a folyó környezetét. A területet már eddig sem kímélte Szlovákia, északi szomszédunk nagy összegeket költött a rendszer duzzasztógátjainak létrehozására, és az ezekbe épített elektromos szivattyúkra. A Magyarország és Szlovákia közötti határvízi egyezmény ugyanakkor a két államnak csak „a műszaki beavatkozással nem növelt vízmennyiség” felének kivételére ad lehetőséget az Ipoly folyóból. A magyar fél tehát a duzzasztott vízmennyiségből csak akkor igényelhet, ha kifizeti a gátépítés költségeinek 50 százalékát is. Súlyos milliókat kellene fizetnünk tehát az Ipoly természetes állapotának visszaállításához. A folyó állapota a beavatkozások miatt ugyanakkor fokozatosan romlik, mivel egyes szakaszokon majdnem a duplájára növelték a meder esését, és így az Ipoly egyre mélyebben vágja magát a talajba, amitől a környék vizes élőhelyei kiszáradnak.
A duzzasztógátak miatt degradálódott a halállomány is, hiszen a halak nem járhatnak fel ívás idején a Dunából az Ipolyba. Mivel a halak eltűntek, a vízimadarak nagy része is elhagyja a környéket.
Gyenes Szilárd szerint Magyarország és Szlovákia megegyezése előtt nem lehet komoly ökológiai tervezést végezni, ezért a Duna– Ipoly Nemzeti Park részét alkotó védett területen lévő folyó sorsa egyre reménytelenebbé válik a tárgyalások elhúzódása miatt. Az Ipoly Unió Egyesület ennek ellenére kezdeményezte, hogy európai uniós programok keretében integrált tervezési folyamat induljon el az Ipoly rendbetételére, mezőgazdasági, halászati, turisztikai, tájvédelmi és egyéb szakértők részvételével. Eddig ugyanis csak néhány eredményt sikerült elérni az Ipoly mentén. Nemrég megvédték az áradástól a 106 hektáros, szigorúan védett ipoly-völgyi égerlápot, 22 millió forintos ráfordítással pedig oktatóközpontot és saját vasúti megállót hoztak létre a térségben. Három év pereskedés után sikerült elérni azt is, hogy helyreállítsák és védelem alá helyezzék a folyó partján lévő gyurgyalag- és partifecsketelepeket. A Ipoly Unió Egyesület elképzelései szerint fejleszthető lenne a terület turisztikai szempontból is, kerékpárutak építésével, a régi Ipoly-hidak egy részének visszaállításával. Ez utóbbira van is remény, hiszen egyes hidak alkatrészei már elkészültek, az uniós csatlakozás után pedig nem lesz szükség határállomásokra sem az új átkelőhelyeknél.
origo.hu
A fiatalokat is komolyan veszélyezteti ma már a kiberbűnözés
