Érdemes elgondolkodni azon, hogy miért nem sikerült hazánknak visszaszerezni az elmúlt két évben elvesztett presztízsét, s hogy hasonló helyzetük ellenére Csehország és Lengyelország miért nem szenvedett el a magyar gazdasághoz hasonló hitelvesztést – hangsúlyozta Kádár Béla egyetemi tanár, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős volt miniszter a Kopint-Datorg Rt. fennállásának negyvenedik évfordulójára megrendezett konferencián. Kádár Béla úgy látja, hogy az elmúlt időszakban kétségkívül gyengült a gazdaság versenyképessége, ennek fő okai azonban a politikai szférában keresendők. A közgazdász szerint romlás tapasztalható az intézményrendszereknél is, és amíg a korrupciós üzelmek következmények nélkül maradnak, addig nem lehet csodálkozni, hogy nem tér vissza a bizalom. Kádár Béla kifejtette: jelenleg nem a jóléti rendszerváltás a legaktuálisabb teendő, hanem a versenyképesség ösztönzése a fejlesztéseken keresztül.
Az unióhoz májusban csatlakozó országok közül sikerült azok közé kerülnünk, akik a legtávolabb állnak az euró bevezetésétől – figyelmeztetett a konferencián felszólaló Járai Zsigmond. A jegybank elnöke úgy véli, az euró bevezetése kifejezetten előnyös lenne hazánknak, ám a gazdaságpolitikai hibák miatt az utóbbi években ettől egyre inkább eltávolodtunk. Járai szerint az euró gyorsabb növekedést, élénkebb versenyt, a reálkamatok csökkenését, s a valutaválságok elleni védelmet jelentené a gazdaság számára. Az euró bevezetésének meghatározásáról szólva a jegybankelnök közölte: a céldátum kitűzése előnyös hatással lenne a piacra, ugyanakkor nincs értelme egy újabb dátum kitűzésének, ha az csak nagyon rövid távú érdekeket szolgál, sőt, még be sincs tartva. Az Európai Unió által meghatározott maastrichti követelményekkel kapcsolatban Járai elmondta: nem vitatkozni kell ezekről a kötelező kritériumokról, hanem be kell tartani azokat. Járai szerint igen nehéz biztosítani a forint stabil árfolyamát, hiszen ennek nincs meg a gazdaságpolitikai támogatottsága, a következetlenségek pedig ideális táptalajt nyújtanak a spekulációnak.
Az 1990–2004 közötti gazdasági folyamatokat elemezte a konferencián Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Elmondta, hogy az elmúlt tíz év átlagában az export több mint tíz százalékkal nőtt, mely a külföldi befektetők kapacitásbővítésének is köszönhető. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország helyzete miért rosz-szabb az adósságállományt tekintve a régió többi országánál. Hazánk 1990-ben húszmilliárd dolláros adóssággal indult, szemben a környező országokkal, ahol ez sokkal kisebb volt – közölte Kovács Álmos, hozzátéve, hogy ez az adósságszint csak fokozatosan csökkenthető.
Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy a magyar gazdaság élénkülése erősen kötődik az Európai Unió gazdasági növekedéséhez. Az államtitkár szerint, ha a bővülési ütemtöbblet kétszázalékos lesz, akkor 33 év alatt érjük utol az EU-átlagot, ha pedig három százalékos, akkor 22 év kell a felzárkózáshoz.
Medgyessy javulásról beszélt
