Fejlesztés a nyereségből

A Debreceni Vagyonkezelő Rt. tavaly kiemelkedő évet zárt: adózás előtti eredménye kétmilliárd, konszolidált adózás előtti eredménye 1,6 milliárd forint lett. A nyereség az előző évhez képest ötszázmillió forinttal növekedett, amit új piacok, új fogyasztók megnyerésének, illetve a szigorú költségtakarékosságnak köszönhet a cégcsoport – tudtuk meg Nyíri László elnök-igazgatótól, aki azt is elmondta, hogy a jó gazdálkodás következtében az idén négymilliárd forintot tudnak beruházásra fordítani. A fejlesztések eredményeként arra lehet számítani, hogy a város exkluzív területein tovább emelkednek az árak, és felértékelődnek új, eddig kevésbé keresett városrészek is.

Kiemelt projektje a városnak a repülőtér-fejlesztés, amelytől az idegenforgalom fellendülése mellett a gazdaság megélénkülését is remélik a városvezetők. Az optimista várakozásokat alátámasztani látszik, hogy az egykori szovjet objektum környékén a gazdasági és lakóövezetek kezdenek felkapottá válni. A légikikötő közelében kereskedelmi beruházásokra, szállodára is szükség lesz a jövőben, ám idén ez még nincs napirenden. Elodázhatatlan viszont a fogadóterminál korszerűsítése, a tűzvédelmi fokozat emelése és az irányítótorony felújítása. Meg kell oldani a vámhatóság és a határőrség elhelyezését is, hiszen április elsejétől vámútként működik a repülőtér. A holdingfejlesztésre szánt hétszázmillió forintból felújítják a gurulóutakat és a parkolókat is, ám ezzel még korántsem lesz kész a debreceni légikikötő. További fejlesztéseket tenne lehetővé, ha a Medgyessy Péter által megígért ötszázmillió forintot valóban megkapná a város, ám a tavalyi ígéreten túlmenően konkrét lépés még nem történt – mutatott rá Nyíri László.
Víz- és szennyvízberuházásokra hétszázmillió forintot fordítanak idén a Debreceni Vízmű büdzséjéből, jövőre pedig ISPA-támogatással egy húszmilliárd forintos fejlesztési program indul, amelyből Debrecen csatornaellátottságát száz százalékra emelik, s néhány, az agglomerációhoz tartozó kisebb település csatornarendszerét is kiépítik. Az agglomeráció fejlesztése valószínűleg tovább erősíti azt a néhány éve egyre határozottabban tapasztalható tendenciát, hogy az emberek alvó városnak tekintik a közeli falvakat és városkákat, s ott rendezik be életüket. A fejlesztés óriási jelentőséggel bír a keleti városrészben is, ahol az ingatlanok érékét nagyban csökkenti, hogy nincs csatorna, s emiatt sok helyen hiányzik a portalanított út is.
Amint azt Nagy Attila igazgatótól megtudtuk, a holding legnagyobb fejlesztését a cégcsoporthoz tartozó Debreceni Közlekedési Vállalat hajtja végre. Az idén – több mint tízmilliárd forintos beruházással – tíz, jövőre tizenegy új trolibuszt vásárolnak. A tisztább levegőt eredményező közlekedési eszköz igen népszerű a városban, ezért a városvezetés törekszik az elterjesztésére. A megvásárlandó járművek közül négy felső vezeték nélküli troli új útvonalra kerül: a buszokat váltják majd ki a nagyerdei zöldövezetben. Folytatódik a városképi jelentőségű főutcai villamosjárat pályakorszerűsítése is: erre 1,2 milliárdot költ a holding 2004-ben.
A város északi részén lévő Nagyerdő ingatlanai hagyományosan a legértékesebbnek számítanak. A nívós környezethez a nagyerdei gyógyfürdő is kezd felzárkózni, ahol az élményfürdő megépítése után most a strand korszerűsítése van napirenden. Erre a célra 250 millió forintot fordítanak: átépítik a vizesblokkokat, és lebontják a hatalmas területet elfoglaló, ám funkciótlan strandétterem épületét. Nyitásra napozóterasszá alakítják az így felszabaduló helyet. Idén megépül egy új gyermekmedence is, amelyet élményelemekkel gazdagítanak. Nyíri László szerint ez az első lépés ahhoz, hogy a strandfürdő színvonalát néhány év alatt az élményfürdőével azonos szintre emeljék.