Franciákat is vádol a norvég gyártó

Diplomáciai háború robbant ki Magyarország és Norvégia között, mert a honvédelmi tárca nem fizette ki a Kongsberg konzorcium által részben leszállított katonai rádiókat. A szaktárca szerint az URH-rádiók szoftverhibásak, a norvégok azonban úgy vélik, az eszközöket egy francia cég lobbistái miatt utasították vissza. Az üggyel a NATO brüsszeli központja is foglalkozik, mert NATO-rejtjelek szivároghattak ki a rádiók kallódása miatt.

2004. 04. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem katonák, hanem civilek őrzik azokat a rádiókat, amelyeket szoftverhibára hivatkozva visszautasított a Honvédelmi Minisztérium (HM), ezért az azoknál alkalmazott NATO-rejtjel a mai napig súlyos kockázatnak van kitéve – értesült a Hír TV norvég és katonai forrásból. A rádiókat szállító, Kongsberg nevű norvég cég szerint a beszerzésben rivális, francia Thales lobbijának köszönhetően tagadta meg a HM Biztonsági Beruházási és Beszerzési Hivatala a szállítmány raktározását, így az Székesfehérvárra, a polgári Videoton gyár területére került. Az ügyben a budapesti amerikai katonai kolónia már lépéseket kezdeményezett Washingtonnál és Brüsszelnél.
A norvégok szerint a kialakult helyzetben a HM mint megbízható NATO-szövetséges lejáratódott, ezért meggondolás tárgyává teszik, hogy az ötvenmilliárd forintos tender 180 millió eurós ellentételezését egyáltalán véghezvigyék-e Magyarországon. Norvégia és magas rangú magyar katonai vezetők szerint ugyanis a HM félrevezette a közvéleményt. Úgy tartják, a francia cég lobbistái nyomást gyakorolhatnak a minisztériumi döntésekre. A Hír TV forrásai szerint a Kongsberg három különböző formában használható modellje 2004 márciusában megfelelt a magyar katonai átvételi vizsgálaton, de a közbeszerzési tenderen vesztes francia cég, a Thales lobbizni kezdet a HM-nél, hogy a norvég társaság azonnal fordítsa vissza a szállítmányt Németországból. Egy kormányhatározat szerint azonban ezt csak a fogadó szervezet rejtjelfelügyelete tehette volna meg. A HM többek között a magyaroknál még nem honosított NATO-rejtjel, az úgynevezett COMSEC hiányával indokolta a lépést, pedig a norvégok állítása szerint a rejtjelük az egész észak-atlanti szervezetben elfogadott. A minisztérium lépései ellenére a 200 készülékből álló szállítmány végül is megérkezett a gödöllői katonai állomáshelyre, de innen is „száműzték”.
Bocskai István, a HM szóvivő-helyettese nem kívánt reagálni a „nem szakmai” felvetésekre, de továbbra is állította, a rádiókat nem lehetett átvenni, mert a bevizsgálásnál műszaki hibákra akadtak. A szóvivőhelyettes nem tudott válaszolni arra a kérdésünkre, hogy jelenleg hol tartják a rádiókat, de szerinte megfelelő, katonai őrzéssel óvják azokat.
Tóth Tamás külügyi szóvivő nem tudott a külügyminisztériumi szinten zajló diplomáciai vitáról, ezért egyelőre nem nyilatkozott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.