Riasztóan magas, mintegy húszmilliárdos adóssága ellenére a felszámolás alatt lévő DAM Steel Rt. eszközállománya, illetve az azt bérlő, ugyancsak jelentősen eladósodott Borsodi Nemesacélgyártó (BNA) Kft. iránt többen is érdeklődnek, s ez a borsodi kohászat jövőjében bízók optimizmusát látszik alátámasztani. A miskolci É-D Vasudvar Kft. például már két ajánlatot is tett, összességében mintegy hárommilliárd forintot – részben készpénzt – ígérve a vagyonért és a gyártási jogosítványokért. Jelezte vételi szándékát egy Horváth István volt Dunaferr-vezérigazgató neve által fémjelzett hazai befektetői csoport, van amerikai és német érdeklődő is, ám a diósgyőriek egyelőre az orosz Evraz Holdingot tekintik a legkomolyabb befektetőjelöltnek.
A világ tizedik legnagyobb kohászati vállalkozása tavaly több mint hárommilliárd dolláros tiszta nyereséget könyvelt el, így különösen meglepő, hogy pénz nélkül kívánja számukra átadni a több ezer embernek megélhetést adó Diósgyőri Vasművet a kormányfő. Medgyessy Péter nulla forintért ígérte oda a gyárat az orosz – más információk szerint egy vele kapcsolatban álló ukrán – befektetőnek. A tranzakció lényege az lenne, hogy az állam kiváltaná a legnagyobb hitelezőtől, a CIB Banktól a követeléseket, majd „lenyelné” az adósságot, a vagyont pedig tehermentesen engedné át a befektetőnek. Mindezt kárópótlásul azért, mert a Dunaferr 21 milliárd forintos adósságát viszont az ottani ukrán–svájci befektetőnek kellett „lenyelnie”
Ezerkétszáz ember kényszerszabadságon
A kilencvenes évek elején még Dimag Rt. névre hallgató diósgyőri gyárat egyszer már privatizálták, gyakorlatilag ingyen: akkor egy szlovák befektető kapta meg Horn Gyula és Meciar háttéralkujának eredményeként egy forintért. A felszámolásba került vállalatot azután egy olasz cég szerezte meg, ám ők sem boldogultak vele: több mint egy éve újra csak megindult a felszámolás. A termelés azonban nem állt meg, a gyár egészen március elejéig működött mintegy 1200 emberrel, akiket a felszámoló részvételével létrehozott BNA Kft. mint bérlő foglalkoztatott. Márciusban azonban a bérlő is fizetésképtelenséget jelentett, miután sem az államtól, sem a finanszírozó CIB Banktól nem sikerült forrást szereznie a további működéshez. Az 1200 ember azóta kényszerszabadságon van, márciusi bérüket még nem kapták meg, ám Marjasné Endrédi Zsuzsa, a BNA Kft. vezérigazgatója azt ígérte, hogy hét végéig rendezik a tartozást. A vezérigazgató asszony – aki szerint csakúgy, mint a DAM Rt.-t felszámoló Kovács János szerint elképzelhetetlen, hogy a kormányfő háttéralkut kötött volna a külföldi befektetőkkel – elmondta: csak abban az esetben tudnak fizetni, ha a külföldi vevőkkel folytatott tárgyalások eredményre vezetnek, és aláírják a megállapodásokat. Az aláírandó szerződések tartalmáról, illetve a partnerekről azonban nem volt hajlandó közelebbit elárulni. A meglehetősen bonyolult tárgyalásokból a dolgozókhoz egyelőre csak annyi jut el, hogy fizetés továbbra sincsen. Ez a húsba vágó tény meglehetősen kellemetlenül érinti a sajóvámosi Kis Ferenc 48 éves kocsimestert, aki feleségével 25 éve dolgozik a Diósgyőri Vasműben.
Autóbuszjegy áfás számlára
Ebből az első évtized a későbbiek tükrében vidám időszaknak tűnik, hiszen Kis úr a nyolcvanas évek közepéig egyre előrébb jutott a ranglétrán, s egyre magasabb lett a fizetése. – Abban az időben még a vasúttól is jöttek át emberek – emlékezik vissza a hőskorra a főiskolai végzettségű kocsimester. – Akkoriban jött hozzánk dolgozni a feleségem is, mert bár bolti eladó volt, a több szabad idő és a jobb fizetés miatt megérte otthagyni eredeti szakmáját. – Az elmúlt 15 év annál keservesebben alakult – veszi át a szót Kisné Viktor Éva. – Alig van olyan év, hogy eladás, privatizáció, felszámolás miatt ne lenne leállás, létbizonytalanság. A nehézségek tavaly már tetőzni látszottak, akkor történt meg először, hogy nem volt fizetés. – Nemhogy fizetés nem volt, de bérletet sem kaptunk – fűzi hozzá a családfő. – Így aztán kénytelenek voltunk áfás számlát kérni a jegyről, ha berendeltek egy-egy műszakra bennünket. Most is ugyanez van egyébként, a buszosok meg a pokolba kívánják a vasműveseket, mert negyedórát is állni kell egy-egy csapat műszakba induló miatt.
A több évtizede Diósgyőrben dolgozó házaspár már tavaly is gondolkodott azon, hogy otthagyják a céget, és megpróbálnak másutt munkát keresni. Kis Ferenc fel is íratkozott a MÁV várólistájára, ám azóta sem keresték. Ezen nem is csodálkozik, hiszen a MÁV-nál is létszámleépítések vannak. Pedig a pénz nagyon elkelne, hiszen a családnak nemigen van tartaléka: a férjnek 70 ezer, a feleségnek 60 ezer forintos alapfizetése van, amiből a pótlékokkal együtt sem kapnak együttesen kézbe többet havi százezer forintnál. Gyermek ugyan már csak egy van otthon, a nagyobbik lány két éve férjhez ment, ám a jó eszű fiú még csak most nyolcadikos. Informatikus szeretne lenni, ám ehhez még hosszú ideig ki kell nyitniuk a szülőknek a pénztárcájukat.
A nemesacélműben bekészítőként dolgozó Hütter Csaba nem annyira elkeseredett, mint a Kis házaspár. Igaz, az ő felesége nem a fizetésképtelen BNA Kft. alkalmazottja. – Türelmesek vagyunk, hiszen nem először fordul elő, hogy nehézségek adódnak – mondja. – Húsvét előtt keservesen esett, hogy nem volt pénz, de már átvészeltük az ünnepet. Nagyon bízunk abban, hogy a vezérigazgató be tudja váltani ígéretét, és a hét végéig megkapjuk a márciusi bért.
Bejelentették a csoportos leépítést
Hasonlóképpen optimista hangot üt meg a munkástanács elnöke, Béres Sándor is, aki üstösként dolgozik. – Múlt héten levelet kaptunk a vezérigazgató asszonytól, amiben megígérte, hogy a hét végéig megkapjuk a márciusi elmaradt bérünket. Azt is ígérte, hogy sikerül elkerülni a felszámolást, mert egy külföldi befektetővel megállapodásokat fognak aláírni. Bízunk benne, hogy valóban így lesz, mert az az ötezer forint, amit étkezési utalványként eddig kiadtak, nem sokra volt elég. Mi úgy tudunk valahogy létezni, hogy a feleségem egy viszonylag stabil cégnél könyvelőként dolgozik – neki nincs veszélyben a bére –, de a lányunk főiskolai tanulmányainak finanszírozása bizony már gondot okoz. Arról meg fogalmam sincs, mit csinálnánk, ha a vasmű bezárna.
A BNA Kft. március 22-én visszavonta azt a kérelmét, hogy a bíróság fizetési moratóriumot adjon számukra, április közepén pedig bejelentették csoportos leépítési szándékukat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központnak.Folynak a tárgyalások a vevőjelöltekkel.
DAM-krónika
1770. július 28. Mária Terézia királyi rendeletben megalapítja a Diósgyőri Vasverő Hámort. A Hámor Vasmű vezetésével Fazola Henriket bízza meg.
1879. Diósgyőrben bevezetik a Siemens–Martin acélgyártást.
1882. Bessemer-acélgyártás bevezetése.
1975. Felépül a nemesacél-hengermű.
1982. LD konvertert, UHP elektromos ívkemencét és ASEA üstmetallurgiai berendezést, valamint folyamatos acélöntő berendezést telepítenek.
1985. Tekercshúzó és foszfátozóüzem épül.
1989. Megalakul a Diósgyőri Metallurgiai és Alapítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága, a Dimag Rt., megkezdődik a különálló technológiai folyamatok leányvállalattá, majd önálló társasággá alakulása.
1996. Technológiai váltás és rekonstrukció.
1998. Második privatizáció, a vevő a VSZ Holding a. s. Kosice.
2000. március 14. Megindul a VSZ Holding a. s. Kosice felszámolása.
2001. április 12. Az olasz Cobne Accial Speciali s. r. l. felszámolás alatt megvásárolja a Diósgyőri Acélműveket, vagyonát a DAM Steel Speciális Acélgyártó Rt.-be apportálja.
2003. január. A DAM Steel Rt. leáll. Márciusban a Mátraholding Rt. megkezdi a társaság felszámolását, augusztus 1-jén a Mátraholding Rt. három kohászati érdek-képviseleti szervezettel megalakítja a Borsodi Nemesacélgyártó Kft.-t, amely átveszi a dolgozókat, és tovább működteti a felszámolás alatt lévő DAM Steel vagyonát.
2004. február. Három hitelező felszámolást kezdeményezett a DNA ellen, március elején a BNA leállította a termelést, március 22-én a DNA fizetésképtelenséget jelentett.
