Hazánkban marad a Dános-gyűjtemény

A fővárosi múzeumokban marad a Dános-gyűjtemény harminc, összesen négyszázmillió forint értékű festménye – határozott a Legfelsőbb Bíróság tegnap felülvizsgálati eljárásában. Ezzel helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla tavalyi jogerős döntését.
A Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél, Csók István és Brocky Károly alkotásait tartalmazó gyűjtemény legdrágábbra becsült darabja nyolcvanmillió forint. Az egykori gyűjtő, Dános Géza New Yorkban élő leszármazottja, Sushila Nayak 2001 novemberében adta be keresetét a Fővárosi Bíróságra a Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a magyar állam ellen azért, hogy szolgáltassák viszsza a csaknem 400 millió forintra taksált, harmincdarabos gyűjteményt. A felperes szerint a magyar állam elbirtoklás jogcímén szerezte meg a képek tulajdonjogát, amit Dános Géza és felesége 1948-ban letéti szerződéssel, ideiglenes megőrzésre a Szépművészeti Múzeumnak adott. Ezután a házaspár Amerikába távozott, ahol le is telepedtek. Dános Géza 1954-ben kérte a képek kiadását, ám a magyar hatóságok elutasították, mert védett műkincseket nem lehetett kivinni az országból. Két évvel később pedig még azt sem engedélyezték, hogy Magyarországon élőknek adják ki a festményeket. A gyűjtő örökösei 1999-ben és 2001-ben sem jártak szerencsével, ezért beperelték az illetékeseket. A Fővárosi Bíróság 2002 novemberében a Dános-gyűjtemény kiadásáról döntött, de másodfokon az ítélőtábla kimondta: elbirtoklás címén a festmények az állam tulajdonába kerültek.
A felperes a felülvizsgálati eljárásban azzal érvelt, hogy az 1949 és 1990 közötti elbirtoklás nem volt jogszerű, ugyanis az igazságszolgáltatás a pártállami diktatórikus hatalomgyakorlás befolyása alatt állt. Elbitorlással, ha azt nem szakítják meg, tíz év után tulajdonszerzés történik. Ezért a tíz évet 1990-től kell számolni – érvelt keresetében a felperes. A múzeumok és a magyar állam képviselőinek álláspontja szerint ugyanakkor 1973-tól – a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok között ekkor megkötött, az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás nyomán keletkezett igényeit rendező vagyonjogi egyezmény aláírása után – számolható a tíz év, de Dános ekkor már nem jelentkezett festményeiért.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában az állam képviselőinek adott igazat, mivel álláspontja szerint Dános Géza az elbirtoklást megszakíthatta volna, ha sajátjaként rendelkezik a festményekről. De a műgyűjtő még végrendeletében sem tett említést a képekről.