Húsz év Nógrádinak

Nógrádi Ádámot édesapja hat évvel ezelőtti meggyilkolása és más bűncselekmények miatt húsz év fegyházra ítélte tegnap első fokon a Pest Megyei Bíróság. Az ügyész életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabásáért, a vádlott ügyvédje pedig felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
Az elsőfokú ítélet indokolásakor a bíróság kiemelte: a vádlott édesapja, Nógrádi József nem nézte jó szemmel fia rendszeres alkohol- és drogfogyasztását, nem ritkán veréssel próbálta jobb belátásra bírni. A fiatalember emiatt félt apjától és – tanúvallomások szerint – többször gyűlölettel beszélt róla. A konfliktus 1998. október 10-én érte el a kritikus határt, amikor Ádám hajnalban egy szórakozóhelyről hazafelé összetörte apja autóját. Nógrádi József ekkor barátaival közölte, hogy leveszi a kezét a fiáról, s nem finanszírozza tovább életvitelét. Két hét múlva ismeretlen körülmények között, a család házának pincéjében a fiú pisztollyal tarkón lőtte az apját. A holttestet fekete nejlonba csomagolta, s egy ismerősével kocsival a család pirtói szőlőséhez közeli, használaton kívüli kúthoz vitték, és beledobták. Ezután Nógrádi Ádám bejelentést tett apja eltűnéséről, de a bűncselekményre csak három évvel később derült fény, amikor 2001 augusztusában a rendőrség névtelen levelet kapott, amely pontosan leírta a holttest helyét. Utóbb kiderült: a levelet a vádlott írta, azért, mert a holttá nyilvánítás után így akart hozzájutni apja örökségéhez. Az ítélet megállapítja, hogy a gyilkosság után nem sokkal Nógrádi hozzákezdett a családi ház átalakításához, pénzt vett fel apja bankkártyájáról, hamis papírokkal eladta gépkocsiját, továbbá megkísérelte értékesíteni apja fővárosi lakását és megszerezni értékpapírjait. Mindezt a bíróság szerint nem merte volna megtenni a vádlott, ha nem tudja biztosan: apja halott.
Nógrádi Ádám az eljárásban mindvégig tagadta az emberölést, s arról beszélt, hogy apjának olajügyletek, illetve egy helybéli vállalkozóval, Flaisz Ferenccel közösen elkövetett gyilkosság miatt kellett meghalnia. A fiatalember azonban egy alkalommal az ORFK döglött ügyek osztályának vezetőjével, Kovács Lajos ezredessel beszélgetve elismerte a gyilkosságot, s annak részleteit. A többórás beszélgetést titkosszolgálati eszközökkel rögzítették, és a bíróság a védelem érvelését elutasítva törvényes bizonyítékként, ténybeli beismerésként vette figyelembe az ítélethozatalában.
A bíróság megjegyezte, hogy az ügyben csak közvetett bizonyítékok álltak a rendelkezésre; például a gyilkos fegyver nem került elő, de így is kétséget kizáróan megállapítható Nógrádi Ádám bűnössége az emberölésben. Az elsőfokú ítélet a gyilkosság mellett még több más bűncselekményben mondta ki Nógrádi bűnösségét: többek között robbanóanyaggal és lőfegyverrel visszaélés, hamis vád, hamis tanúzásra rábírás, lopás, fogolyszökés, rongálás, illetve közokirat-hamisítás miatt. Nógrádi Ádám három vádlott-társát hat– nyolc hónapos letöltendő szabadságvesztésre, egyet pedig 70 ezer forintos pénzbüntetésre ítélt a Pest Megyei Bíróság.