A Nemzeti Bank elnöke szerint az euró azt jelentené, hogy nem lenne árfolyam-ingadozás, alacsonyabb lenne a kamatszint és az infláció. Hozzáfűzte, amíg a kormány nem kezd hozzá a költségvetés átfogó reformjához, nem lehet biztosat mondani az euró bevezetésének időpontjáról.
Járai Zsigmond kiállt az erős forint mellett, rámutatva, hogy a német gazdasági fellendülés erős, míg az angol recesszió gyenge nemzeti valuta mellett ment végbe. Ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar gazdaság teljesítménye sokkal kevésbé függ a forint árfolyamától, mint az európai gazdaság állapotától. Ennek bizonyítéka, hogy most, amikor az európai gazdaságban enyhe progresszió tapasztalható, az erős forint ellenére nem csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, viszont abban a pillanatban kedvezőtlen folyamatok indultak be, amikor Európa stagnált, illetve recesszió volt tapasztalható. A kamatról elmondta: annak jelenlegi szintjét a költségvetés hitelszükséglete indokolja. A forintalapú államkötvények ugyanis csak magas kamatszint mellett keresettek.
Járai rámutatott, kamatcsökkenésre csak a befektetői bizalom helyreállása után van esély. A szükséges makrogazdasági lépésekről elmondta: azok végrehajtásához legkésőbb az eurózónához való csatlakozás időpontja előtt négy-öt évvel hozzá kell kezdeni. Még inkább sürgeti az államháztartás régóta halogatott reformját, mert ellenkező esetben Magyarország nem a felzárkózók, hanem a leszakadók sorában találja magát. Az MNB elnöke a konkrét feladatokról elmondta, mielőbb meg kell állítani az adósság növekedését, illetve csökkenteni kell az adósságállományt, át kell alakítani a költségvetés kiadási és bevételi struktúráját.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
