Kolostortól a rezidenciáig

2004. 04. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jó lehet olyan országban élni, amelyikben egy történelmileg és művészettörténetileg reprezentatív műemlék felújítása nem politikai kérdés. A Sándor-palota, mely 1868-tól a magyar miniszterelnökök rezidenciája, illetve a budavári palota, mely még romos állapotában is üldözendő jelkép volt a politikai elit szemében, alaposan megszenvedte a legutóbbi idők történelmét. Egy kormányváltást, valamint az ezzel járó szemléletváltást követően költözött be végül is a köztársasági elnök az ezredfordulón a felújított Sándor-palotába. Méltó lakója lett. Miként a magyar építészet és ipartörténet legjobb hagyományaihoz is méltó mindaz, ami jelenleg az épületben látható.
Az Akadémiai Kiadó albuma, A Sándor-palota gyönyörű könyv és tudományos igényű munka egyszerre (név- és tárgymutatókkal), amelyet a borítótól az impresszumig nagy figyelemmel és hozzáértéssel tervezett meg a tipográfus Czakó Zsolt, akinek munkáját kiváló fotósok segítették. A kötet belbecsét adja, hogy azok írták, akik részesei voltak a Sándor-palota újjáépítésének: az épület és a rekonstrukció szakmai problémáinak legjobb ismerői. Nemcsak értették, de szerették is a feladatot, szívügyük volt, hogy több mint ötvenesztendei pusztulás után a Sándor-palota régi fényében és szépségében s mindenekelőtt a leghitelesebb állapotában, legjobb formájában szülessen újjá.
A könyv főszerkesztője, Sinkó Katalin okos logikával vezeti végig az olvasókat a történeten: a budavári középkori ferences templom és kolostor megépülésétől Sándor Vince és felesége, Szapáry Anna 1806-os építkezésén, az épület funkcióváltásai és öregedése miatti átalakításokon át a Budapest ostroma alatt bekövetkezett pusztulásig. Attól kezdve viszont már az is előrelépés volt, hogy tetőt húztak az épület fölé. Mondhatjuk, hogy a Sándor-palotának szerencséje volt? Alighanem. Mert a mostani rekonstrukciót – mely, emeli ki Sinkó Katalin zárszavában, nem emlékműállítás, hanem műemléki felújítás – végre nem politikai indulatok, nem is tévesen értelmezett modernizációs felfogás szerint, hanem a magyar műemlékügy és ipartörténet legjobb hagyományai és tudása alapján végezték el.
A Sándor-palota című kiadvány erről szól. Valamint arról a szeretetről és felelősségről, amely a hazai szakembereket ilyen feladat vállalásakor eltölti. Ezért nemcsak szép, hasznos, de szívet melengető is a könyv.
(A Sándor-palota. Főszerk.: Sinkó Katalin. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Ármegjelölés nélkül)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.