Mérséklődhetnek a betéti kamatok

Noha az irányadó kamatszint két héten belül összesen 0,5 százalékponttal csökkent, a hitelintézetek még nem döntöttek arról, hogy milyen mértékben „vágják vissza” a betéti kamatokat.

Úgy tudjuk, az OTP Bank és a K&H árazási testületei a jövő héten döntenek a kérdésben, míg más pénzintézetek első körben csak az extra kamatokkal reklámozott betéti akcióikat mérséklik, esetleg azokat majd „enyhébb” kondíciókkal hirdetik meg. Elemzői várakozások alapján ezen a piacon jelentős átalakulásra nem kell számítani, sőt valószínűleg a „nagyok” sem hoznak kockázattal járó döntést. Kamatárazási szakértők úgy látják: átfogó módosítás egyelőre nem várható; a bankok pedig mérsékelt ütemben korrigálják a betéti kamatszintet, s az is elképzelhető: kivárják a következő jegybanki alapkamatvágást, amely májusra tehető. Hozzáértők szerint egyébként 2004 végére 10-10,5 százalékos lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott jegybanki alapkamat. Akárhogyan is alakul, a lehetséges kondícióváltozást befolyásolja, hogy a kisebb versenytársak mit is lépnek. Ha ugyanis a kereskedelmi bankok egyike a csökkentés mellett dönt, a betétesek a pénzüket az utolsóként moderáló hitelintézethez vinnék. Az MNB statisztikája szerint a múlt év decemberben és idén januárban átlagosan csaknem 190-200 milliárddal nőttek az éven belül lekötött forintbetétek. Ezzel szemben 12 hónappal ezelőtt ennek az összegnek kevesebb mint fele, 90 milliárd forint körüli volt a növekmény. A banki betétszámlák ilyen mértékű gyarapodásában főszerepet játszott a 10-12 százalékot súroló kamatszint. A betéti kamatszint egyébként 2003 eleje óta hullámzik: a forint elleni spekuláció többször is lefelé rántotta a hozamokat. A kamatemelkedés ugyanakkor helyreállította a bankbetétek vonzerejét, de a szakemberek szerint az ügyfelek csak átmenetileg élvezhetik az extra hozamokat, melyek igen attraktívak a külföldi befektetők számára is ahhoz, hogy pénzüket folyamatosan forintalapú értékpapírokba fektessék.