Egyeztetést tartanak ma az önkéntes hivatásos haderőre történő áttérést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatásáról a parlamenti pártok képviselői. Értesüléseink szerint több okból sem születhet megegyezés a tárgyalásokon. A kabinet ugyanis fel akarja emelni a katonák éves legmagasabb szolgálati idejét 2080 óráról 2808 órára, ami azt jelenti, hogy több mint hétszáz órával több munkára kötelezhetnék a jövőben a szerződéses és a hivatásos állomány tagjait. Az ellenzék nem ért egyet a fegyveres erők feladatainak tervezett módosításaival sem. Szerintük úgy kell pontosítani a szövetséges és nemzetközi szerződésből adódó feladatok körét, hogy magyar katonák csak a NATO, az Európai Unió, az ENSZ és az EBESZ felhatalmazása alapján vállalhassanak ilyen tevékenységet. A Fidesz és az MDF fontosnak tarja azt is, hogy ne kezeljék megkülönböztetett pontként a terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátását, hiszen ezen a címen bármilyen külszolgálatot elláthatnak a katonák. Nehezményezik továbbá a szövetséges fegyveres erők keretében vállalt „katonai műveletek” kifejezés beemelését a törvénybe, mert szerintük ez akár iraki típusú harci tevékenységekbe sodorhatja a magyar haderőt.
„Békemozgalom” és „helyzetelemzés”. Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) állampolgári békemozgalmat indít annak elérésére, hogy a magyar katonákat azonnal és épségben hozzák haza Irakból. A szervezet arra kér mindenkit, aki egyetért a katonák visszahívásával, hogy helyezzen el egy mécsest vagy egy virágot Budapesten a Ferenciek terén, a templom előtt álló szobron. Eközben Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Balatonkenesén kijelentette: a magyar katonák az év végéig biztosan Irakban maradnak, azután, „a helyzet elemzését követően”, az Országgyűlés kétharmados többséggel dönt a további külszolgálatról.
