Szlovákia az elmúlt évtizedekben hét elektromos szivattyúkkal ellátott duzzasztógátat épített az Ipoly folyóra. Időközben magyar területeken 1997-ben megalakult a Duna– Ipoly Nemzeti Park, de a folyószabályozás és gátépítés felborította a terület ökológiai egyensúlyát. A halak és a vízimadarak nagy része elköltözött a területről, a környék vizes élőhelyeinek egy része pedig kiszáradt. Az egyensúly helyreállítása csak a szlovák és a magyar szakemberek összefogásával lehetséges, de a Bős– Nagymarosi-üggyel is összefüggő kérdésben évek óta nincsenek valós tárgyalási eredmények.
Információink szerint az úgynevezett Ipoly-albizottság nehéz helyzetben van a jelenleg folyó tárgyalásain, mert a szlovákok nem hajlandók lebontani a gátakat, legfeljebb elkerülő vízműveket, hallépcsőket építenének, és nem kívánják megvalósítani a közös nemzeti park elképzelését sem. A magyar területeken nincsenek gátak, csak egyetlen duzzasztó épült Ipolyvecénél ezen az oldalon, még a terület védetté nyilvánítása előtt, a nyolcvanas években – tudtuk meg Füri Andrástól, a Duna–Ipoly Nemzeti Park megbízott igazgatójától. A vezető szerint is ökológiai akadályt és károkat okoznak a gátak, de az ebből adódó gondok megoldása nem egyszerű feladat, hiszen az Ipoly határvíz. Az igazgató megerősítette, hogy vannak elképzelések megkerülő műtárgyak és hallépcsők építésére, amelyre hajlik a szlovák fél is. Az Ipoly környékének védetté nyilvánítása is folyamatban van a szlovákok részéről, de északi szomszédunk nem nemzeti park kialakításán, legfeljebb táj- vagy természetvédelmi övezet létrehozásán gondolkodik. Ennek a minősítésnek a hatálya sem terjedne ki a folyó egész szlovákiai vonalára, hanem csak a Burda-hegység környékére, illetve a Hont és Parassapuszta közötti ártéri mocsár vidékére.
A térségben dolgozó Ipoly Unió Egyesület már többször kérte, hogy az Ipoly ügyét kezeljék külön a dunai erőmű ügyeitől. A gátakat ugyanis egy 1975-ben készült műszaki fejlesztési tanulmányterv alapján építették, amely szerint az Ipoly duzzasztóiba épített szivattyúk segítségével a víz egy részét a folyó gátjai között tárolnák, és az erőmű csúcsrajáratása esetén a felduzzasztott vízzel támogatnák az energiatermelést. A szervezet kezdeményezi azt is, hogy az uniós programok keretében egy integrált tervezési folyamat induljon el az Ipoly rendbetételére. Gyenes Szilárdtól, a szervezet titkárától megtudtuk: eddig csak néhány eredményt sikerült elérni az Ipoly mentén. Gátakat építettek, hogy benn tartsák az egyre ritkább áradások vizét a 106 hektáros, szigorúan védett Ipolyszögi Égerlápon, és mellette 22 millió forintos ráfordítással oktatóközpontot és vasúti megállót hoztak létre a térségben. Az Ipoly Unió Egyesület elképzelései szerint fejleszthető lenne a terület turisztikai szempontból is, kerékpárutak építésével, a régi Ipoly-hidak egy részének visszaállításával.
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
