Szlovákiában tárgyalnak az Ipolyról

Tegnap elkezdődtek a Bős–Nagymaros-ügy úgynevezett Ipoly-albizottságának tárgyalásai. A megbeszélés nem könnyű a magyar delegáció számára, hiszen Szlovákia az elmúlt évtizedekben hét, ökológiai leépülést okozó duzzasztógátat épített a folyóra, és ezeket nem hajlandó elbontani. Időközben a magyar területeken 1997-ben megalakult a Duna–Ipoly Nemzeti Park, a szlovák oldalon viszont legfeljebb két tájvédelmi övezet kialakítása várható.

2004. 04. 28. 18:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szlovákia az elmúlt évtizedekben hét elektromos szivattyúkkal ellátott duzzasztógátat épített az Ipoly folyóra. Időközben magyar területeken 1997-ben megalakult a Duna– Ipoly Nemzeti Park, de a folyószabályozás és gátépítés felborította a terület ökológiai egyensúlyát. A halak és a vízimadarak nagy része elköltözött a területről, a környék vizes élőhelyeinek egy része pedig kiszáradt. Az egyensúly helyreállítása csak a szlovák és a magyar szakemberek összefogásával lehetséges, de a Bős– Nagymarosi-üggyel is összefüggő kérdésben évek óta nincsenek valós tárgyalási eredmények.
Információink szerint az úgynevezett Ipoly-albizottság nehéz helyzetben van a jelenleg folyó tárgyalásain, mert a szlovákok nem hajlandók lebontani a gátakat, legfeljebb elkerülő vízműveket, hallépcsőket építenének, és nem kívánják megvalósítani a közös nemzeti park elképzelését sem. A magyar területeken nincsenek gátak, csak egyetlen duzzasztó épült Ipolyvecénél ezen az oldalon, még a terület védetté nyilvánítása előtt, a nyolcvanas években – tudtuk meg Füri Andrástól, a Duna–Ipoly Nemzeti Park megbízott igazgatójától. A vezető szerint is ökológiai akadályt és károkat okoznak a gátak, de az ebből adódó gondok megoldása nem egyszerű feladat, hiszen az Ipoly határvíz. Az igazgató megerősítette, hogy vannak elképzelések megkerülő műtárgyak és hallépcsők építésére, amelyre hajlik a szlovák fél is. Az Ipoly környékének védetté nyilvánítása is folyamatban van a szlovákok részéről, de északi szomszédunk nem nemzeti park kialakításán, legfeljebb táj- vagy természetvédelmi övezet létrehozásán gondolkodik. Ennek a minősítésnek a hatálya sem terjedne ki a folyó egész szlovákiai vonalára, hanem csak a Burda-hegység környékére, illetve a Hont és Parassapuszta közötti ártéri mocsár vidékére.
A térségben dolgozó Ipoly Unió Egyesület már többször kérte, hogy az Ipoly ügyét kezeljék külön a dunai erőmű ügyeitől. A gátakat ugyanis egy 1975-ben készült műszaki fejlesztési tanulmányterv alapján építették, amely szerint az Ipoly duzzasztóiba épített szivattyúk segítségével a víz egy részét a folyó gátjai között tárolnák, és az erőmű csúcsrajáratása esetén a felduzzasztott vízzel támogatnák az energiatermelést. A szervezet kezdeményezi azt is, hogy az uniós programok keretében egy integrált tervezési folyamat induljon el az Ipoly rendbetételére. Gyenes Szilárdtól, a szervezet titkárától megtudtuk: eddig csak néhány eredményt sikerült elérni az Ipoly mentén. Gátakat építettek, hogy benn tartsák az egyre ritkább áradások vizét a 106 hektáros, szigorúan védett Ipolyszögi Égerlápon, és mellette 22 millió forintos ráfordítással oktatóközpontot és vasúti megállót hoztak létre a térségben. Az Ipoly Unió Egyesület elképzelései szerint fejleszthető lenne a terület turisztikai szempontból is, kerékpárutak építésével, a régi Ipoly-hidak egy részének visszaállításával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.