Budafok és Nagytétény között, az úgynevezett pleisztocén terasz előterében fekszik az ország egyik legértékesebb természetvédelmi területe, a Háros-sziget. Keleten és délen a Duna, északnyugaton egy holtág határolja. Valójában ma már félszigetnek tekinthető, mivel északi részét a Duna 1911-es szabályozásakor feltöltötték, azóta a kisebb Hunyadi-szigettel együtt csatlakozik a Budafoktól Nagytétényig tartó partszakaszhoz. A két félsziget területe mintegy száz hektár, a kisebbik Hunyadi-szigeten találjuk a Magyar Honvédség halásztanyáját, míg a laktanyát magába foglaló Háros-sziget egy része tárolótér, nagyobb része pedig érintetlen.
A terület 1928 óta áll a Magyar Honvédség kezelésében. A II. világháború előtt, alatt és után intenzív katonai tevékenységet folytattak itt a naszádcsapatok. Az ötvenes évek végén a szigeten juhokat legeltettek, és ekkoriban fát is termeltek ki onnan, de ezeknek a tevékenységeknek a megszűnése után, 1963 óta háborítatlan. Ez annak is köszönhető, hogy a bejáratánál található laktanya eddig gátolta a nagyobb mértékű emberi beavatkozást a mintegy 55–60 hektáros ártéri erdő életébe. A katonai bázist azonban felszámolták, a helyőrségi épületet pedig értékesíteni akarják.
Ez a környezetvédők szerint azzal a veszéllyel fenyeget, hogy turistaszálló vagy egyéb forgalmas létesítmény lesz a területen, és megakadályozhatatlanná válik, hogy beavatkozzanak a sziget zavartalan nyugalmába. Erre utal az is, hogy a hatvanas években már történt kísérlet egy üdülőtelep kialakítására a sziget délnyugati végén, de a tervet az ismétlődő árvizek miatt nem valósították meg.
A sziget melletti Hárosi-öbölben illegális jachtkikötő is működik, amelyet csak a helyi rendezési terv elfogadása után lehet áthelyezni a védett területek közeléből. Az önkormányzatnak nemrég sikerült az öböl tulajdonjogát megszereznie, és kitiltott néhány vállalkozót, akik a vízen festették át az Ukrajnából vásárolt roncshajókat, szenynyező anyagokat juttatva a Dunába és a védett partokra, de a jachttulajdonosok teljes kitiltását nem sikerült elérni.
Végvári Ágnes, a XXII. kerületi önkormányzat környezetvédelmi referense úgy véli, hogy már a kilencvenes években a teljes területi egységre védettséget kellett volna igényelni. Tájékoztatása szerint az önkormányzat Duna-part II. elnevezésű rendezési tervében szerepel, hogy délebbre telepítik a jachtkikötőt, de ezt még nem fogadta el a helyi képviselő-testület. Mint elmondta, csak sétányokat és bicikliutakat engedélyeznének a védett területek közvetlen közelében, ezzel egy szabadidőközpont alakulhatna ki a Duna-parton.
A nagytétényi Zöld Jövő Egyesület kezdeményezte a Hunyadi-sziget országos védettségét, és a Hárosi-öböl védőövezetté nyilvánítását, de egyelőre ők sem értek el semmit, mert az országos védettséghez úgynevezett C típusú kezelési terv, és széles körű államtitkári egyeztetés szükséges. Az egyesület vezetője, Mészáros Péter is úgy gondolja, hogy a teljes védelem valóban csak akkor valósulhat meg, ha egy elfogadott rendezési terv alapján máshol biztosítanak helyet a partszakasz egykori tulajdonosainak és bérlőinek. A volt laktanyában tudomása szerint egy idősek otthonát kívánnak létrehozni, amelyet még támogatnának is a környezetvédők, de egy szálloda ellen már erélyesen fellépnének a sziget védelme érdekében. Ez azért is fontos, mert a sziget iszapnövényzete és ártéri gyomnövényzete egyedülálló Európában, és ezt veszélyeztetheti a túlzott forgalom, illetve a motoros hajók használata.
A liánokkal átszőtt őserdő és a ligeterdők talaja rendkívül gazdag ízeltlábúakban, a kilencvenes évek első felében végzett felmérések például 45 pókfajtát mutattak ki, köztük kalózpókot, kaszáspókot, keresztes pókot, kalitpókot, továbbá ikerszelvényeseket és százlábúakat. Ezeken túl igen gazdag a sziget lepkeállománya, több futóbogár, bőrfutrinka és holyvaféle is van a területen.
A madárállományt már több madarásztábor vizsgálta a szigeten, amelyek 96 madárfaj előfordulását bizonyították be, ebből közel 60 fészkel, 32 pedig vonuló. A Hárosi-öbölbe látogatók gyakorta találkozhatnak szürke gémmel, nagy kócsaggal, fekete gólyával, darázsölyvvel, héjával, egerészölyvvel, kabasólyommal, erdei szalonkával, örvös galambbal, macskabagollyal, erdei fülesbagollyal és jégmadárral is.
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
