Magyarországon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya alapján a foglalkoztatási ráta a második legkisebb az OECD-tagállamok körében. Az OECD szerint hazánkban a mutató alig haladja meg az ötven százalékot; vagyis a 15–61 éves korú népességen belül ennyien próbálkoznak, munkanélküliként. Probléma, hogy elsősorban a legaktívabb, tehát a 25–54 éves korosztályhoz tartozó férfinépesség foglalkoztatása marad el a nemzetközi átlagtól. Az alacsony aktivitás egyik okozója, hogy a nyugdíjkorhatár a kilencvenes években végrehajtott emelés ellenére is alacsony. Gond még, hogy alacsony a lakásmobilitás, de van hová fejlődnie a részmunkaidős foglalkoztatásnak is. Szakértők szerint a családi támogatásokat is rugalmasabbá kellene tenni: jelenleg a kétgyermekes családok jövedelmének több mint húsz százaléka ilyen forrásból származik; ez a legnagyobb arány az OECD-ben. A munkaképes korúak 18 százaléka nyugdíjas, illetve kilenc százaléka rokkantnyugdíjas – ez ugyancsak rekord. A fentieket tetézi, magas az adóztatás: az összes adóbefizetések a GDP csaknem negyven százalékát teszik ki, ezen belül is a munkabéreket terhelő elvonás kiugróan nagy.
origo.hu
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását
