Rég nem tapasztalt mértékben pörgött fel Németország kivitele – derül ki a német központi statisztikai hivatal, a DeStatis legfrissebb jelentéséből. A német export az eltelt öt hónap során negyedszerre is bővült márciusban, ami a DeStatis szerint az Egyesült Államok gazdasági gyarapodásának eredménye. A statisztikai kimutatás szerint a német bővülésben közrejátszottak az ázsiai – elsősorban a japán – megrendelések is. A németországi kivitel amúgy rekordot is jelent: 1963 óta ez a legjobb adatsor. Az export egyébként márciusban 0,8 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbi adathoz mérten ez hatodával nagyobb. A DeStatis kimutatása szerint ugyanakkor a behozatal visszaesett a megelőző hónapokhoz képest, így 16,5 milliárd euróra emelkedett a márciusi kereskedelmi többlet. A kedvező jelek alapján a német kamara 7 százalékra emelte a korábbi 5 százalékról a 2004-es exportnövekedésére vonatkozó prognózisát. A statisztikák alapján a német GDP közel egyharmadát teszi ki a külpiaci értékesítés.
Németország gazdasága 2001 és 2003 között stagnáláshoz közeli állapotban volt, és idénre is csak 1,4–1,6 százalékos növekedést jósolnak a kutatók. Európa legerősebb gazdaságának bővülése ráadásul az egész kontinens alapvető érdeke is, hiszen ha lassul Németország, akkor az EU sem bővül. Mellesleg az Európai Központi Bank (EKB) szigorú monetáris politikája a német gazdaságot érinti a legkedvezőtlenebbül, mert az eurózónában legalacsonyabb infláció miatt itt a legmagasabb a reálkamatláb, amely gátolja a beruházásokat. Az EKB szigorú monetáris politikája miatt Németországban a deflációs nyomás sem elhanyagolható. Szakértők szerint az erősen „felvizezett” adó- és munkaerő-piaci reformok az idei gazdasági folyamatokra csekély hatást fognak gyakorolni. A magyar gazdaságnak is kiemelten fontos, hogy Németország gazdasága erős növekedési pályára álljon, hiszen hazánk külpiaci értékesítésének 50 százaléka a német megrendelésekből származik, míg exportunk 10 százaléka Ausztriába áramlik.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban