Járműjavító helyett lakópark?

A debreceni önkormányzat nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a több mint százéves járműjavítót a tulajdonos bezárja, és teljes területét lakóparképítésre használja – jelentette ki Kósa Lajos polgármester annak kapcsán, hogy a városban híre ment: az eladósodott és az állam által magára hagyott MÁV szorult helyzetében ingatlanspekulációval kíván segíteni magán, s ennek a 650 embert foglalkoztató debreceni üzem is áldozatul eshet.

Az ügy kapcsán Ványi Sándor, a Debreceni Járműjavító Kft. ügyvezetője kifejtette: megérti a munkahelyek elvesztéséért aggódó városvezető álláspontját, ám egyelőre nincs stratégiai döntés a tavaly négyszázmillió forint veszteséget felhalmozó cég további sorsáról. Stomajer Andrea, a MÁV kommunikációs igazgatója lapunkhoz eljuttatott közleményében elismeri: a debreceni járműjavító növekvő vesztesége miatt a reorganizáció mellett a „veszteségtermelés megállítása”, vagyis a járműjavító bezárása is szóba jöhet.
A Debreceni Járműjavító Kft.-t 1992-ben százszázalékos leányvállalatként hozta létre a MÁV. A társaság az első időben a tulajdonostól kapott megrendeléseket, 1998-tól kezdődően pedig jórészt külpiacokra dolgozott. 2000-ben már az anyavállalattól származó árbevétel hétszeresét tette ki az export, 2001-ben ez még növekedett is, majd 2002-ben a progresszió minimálisra csökkent. A nagy megrázkódtatás azonban csak 2003-ban következett be, amikor is a legnagyobb vevők közül egy amerikai cég Lengyelországban saját járműjavítót vásárolt. A meghatározó súlyú megrendelő kiesése azt jelentette, hogy az export egyharmadára esett vissza. Az akkor még Kerékgyártó Imre által vezetett társaság más kiutat nem látva a MÁV által kiírt tendereken próbált nyerni, ám a megpályázott 2,6 milliárd forint összértékű munkák egyikét sem sikerült elnyernie. Nyert viszont a külföldön kevésbé sikeres járműjavítók közül a szombathelyi és a miskolci, illetve a romániai versenytársnak is sikerült magyar MÁV-os megrendeléseket szerezni. Az éves szinten mintegy 2,3 milliárd forintos forgalmú debreceni cég exportpiacának drasztikus zsugorodása, illetve a hazai piacról való kiszorítása miatt a járműjavító rövid idő alatt súlyos veszteségeket halmozott fel. Mivel a tulajdonostól mindössze 135 millió forint tagi kölcsönt kapott, banki hitelhez pedig a felépítményei alatt lévő telek tulajdonosának, vagyis a MÁV kezességvállalásának hiányában nem jutott, a további működése gyakorlatilag ellehetetlenült.
Az ügy kapcsán Kósa Lajos úgy vélekedett: valószínűleg megalapozottak lehetnek azok a híresztelések, amelyek szerint a céget tudatosan zülleszti le a tulajdonos annak érdekében, hogy annak megszüntetését igazolja, a telket pedig egyéb célra hasznosítsa. A polgármester hangsúlyozta: a járműjavító ma gazdasági terület, s az is marad, kivéve, ha a MÁV garantálja, hogy a 23 hektáros telek egy részén fenntartja az ipari tevékenységet, és a többi terület hasznosításából befolyó pénzt pedig kizárólag a járműjavító munkahelyeinek megőrzésére fordítja. Ellenkező esetben szó sem lehet arról, hogy a város hozzájáruljon a tervezett lakópark engedélyeztetéséhez szükséges rendezési terv módosításához – hangsúlyozta a polgármester.
Stomajer Andrea a közleményében a terület hasznosításával kapcsolatos MÁV-elképzelésekről kifejti: vizsgálataik szerint az ingatlan a jelenleginél gazdaságosabban is működtethető, ám hogy miként, arról nincs még döntés. Az viszont biztos, hogy a hasznosításból befolyó összegből a MÁV „a jelen leányvállalat működéséhez való forrás hozzájárulásból elszenvedett kiadásait fedezi” – áll a tájékoztatóban, ami azzal az állítással zárul, hogy a debreceni leányvállalat jelen formában való működtetése várhatóan további egymilliárd forintjába kerül a MÁV-nak.