Nyomorultak a világ szegényei között

A történelmi Palesztina legnagyobb részét ma Izraelnek nevezzük. A palesztin államnak tekinthető földterület nem független ország, hanem Izrael által megszállt terület. Két részre oszlik, Ciszjordániára és a Gázai övezetre. Ciszjordánia határa nem teljesen meghatározható, mivel Izrael 1948-as megalapítása óta több háború zajlott le az arabok és az izraeliek között, s a zöld vonalnak nevezett kvázi határ sem tölti be teljesen tisztét az épülő fal miatt. Ciszjordánia területe 5860 négyzetkilométer, ebből 220 a Holt-tenger felszíne. Ide értelemszerűen nem lehet építkezni, ám még kihasználni sem igen tudják a természeti csodát, az infrastruktúra ugyanis szinte teljesen hiányzik. Sem szállodák nem szegélyezik a partot, sem utak nem vezetnek a világ legmélyebben fekvő pontjához. A területet Izrael ellenőrzi, egyes jogosítványokat mindazonáltal a Palesztin Hatóság kezébe adott Tel-Aviv. Ezzel azonban nem igazán tudnak élni a palesztinok, mióta Izrael kijelentette, nem tartja tárgyalópartnernek Jasszer Arafat elnököt, s az egyeztetések gyakorlatilag évek óta szünetelnek.
Az ország infrastruktúrája az intifáda (palesztin felkelés) 2000. szeptember 28-i kitörése óta folyamatosan romlik, mára gyakorlatilag romokban hever. Az utakat vagy elbontják, vagy katonák ellenőrzik az áthaladást, így a folyamatos haladás elképzelhetetlen. Rengeteg ellenőrzőpontot állítottak fel az izraeliek az utakon, amelyeken sokszor indoklás nélkül tartóztatják fel az utazókat (a külföldiek utazása szabad, kivéve a katonai körzeteket). A helyiek életét nagyban befolyásolja az állandó kijárási tilalom, az útlezárások és a fenyegetettség, ráadásul mindennaposak az erőszakcselekmények, ennélfogva a külföldi turisták is elkerülik a Szentföldet. Pedig a turizmus nagy lökést adhatna a palesztin gazdaságnak, s van sok olyan látványosságuk, amelyet könnyen „el lehetne adni” a külföldieknek. A vallási turizmus lehetne az iparág motorja, mivel Krisztus életének sok eseménye a jelenlegi Ciszjordániához köthető. Évek óta sokan vesznek részt a betlehemi éjféli misén december 24-én, látogatják meg Jézus keresztelésének helyszínét Jordánia és Ciszjordánia határán, vagy zarándokolnak végig a Via Dolorosán, a Szenvedés Útján. A turisták és a zarándokok azonban a biztonsági helyzet miatt az utóbbi időben elmaradoztak, így az ágazat bevétele szinte a nullával egyenlő.
Ciszjordánia természeti erőforrásokban szegény vidék, ráadásul a keleti határ mentén sivatagos is. Nyugati irányban azonban viszonylag jó minőségű termőföld található, ahol főként olajbogyót termelnek. Működik néhány családi vállalkozás, amelyek kisebb ajándéktárgyakat készítenek, főleg ruhaneműt és fafaragványokat. Az intifáda kezdete után meredeken zuhanni kezdett a palesztin gazdaság teljesítőképessége, évente 22 százalékkal csökkent a GDP. A totális csődöt csak egy kétmilliárd dolláros nemzetközi gyorssegély tudta megakadályozni. A lakosság hatvan százaléka ennek ellenére ma is a szegénységi küszöb alatt él, s az ott élők felének nincs munkája. Sokan ugyanis Izraelben dolgoztak, ám a felkelés óta az izraeliek csak esetenként engednek be „vendégmunkásokat”. Modern üzemek ugyan működnek a palesztin területeken is, ám ezek kizárólag a zsidó telepesek kezén vannak.
A lakosság 2,237 millió fő, ebből 187 ezren telepesek. Ők 242 megerősített településen élnek szerte Ciszjordániában, igaz, majdnem 177 ezer telepes Jeruzsálem arab felében lakik. Izrael azonban a Jordán nyugati partján is létrehozott komolyabb, több ezer embernek otthont adó teleptömböket, amelyeket nem szándékozik feladni. Ezek a terület közepe felé helyezkednek el, s Izrael valószínűleg területéhez fogja csatolni a telepeket.
A másik palesztin körzet, a Gázai övezet egy kis földnyelv a Földközi-tenger partján. Területe mindössze 360 négyzetkilométer, Egyiptommal való határa 11 kilométer hosszú. A negyven kilométer hosszan húzódó földterületen négy nagyobb palesztin város található, összesen mintegy 1,274 millió lakossal. Mellettük él nagyjából nyolcezer zsidó telepes, akik –a palesztinokkal ellentétben – használhatják a gázai úthálózatot. Ők alsórendű utakra szorulnak, órákat várakoznak az ellenőrzőpontoknál, így akár egy napba is belekerülhet, amíg valaki az egyiptomi határtól az onnan mintegy negyven kilométerre fekvő Gáza városáig eljut. A Gázai övezet gazdasága jobban teljesít, mint a ciszjordániai, ám a katonai zárlat és a heves támadások, házrombolások miatt szintén nemzetközi segítségre szorulnak az itt élők. Palesztina egyébként legalább két világrekorddal is büszkélkedhet: itt van a Föld legmélyebb pontja (a Holt-tenger, 408 méterrel a tengerszint alatt), és a világ egyik legsűrűbben lakott területe (3090 fő/négyzetkilométer).