Svájc megtarthatja banktitkát

Várhatóan ma írják alá Svájc és az Európai Unió megállapodását, miszerint Svájc is a schengeni egyezményhez tartozik majd. Helvécia cserébe 35 százalékos forrásadót vet ki az uniós állampolgárok svájci bankokban elhelyezett kamatjövedelmeire, továbbá 650 millió eurót fizet be az uniós kasszába.

Svájc elérte azt, amit akart: kedvező feltételekkel csatlakozhat az Európai Unió személyek és az áruk szabad mozgásáról rendelkező schengeni egyezményéhez, vagyis államhatárát hamarosan a nyugati közösség „védi”, eközben viszont legendás banktitkát is megtarthatja.
Brüsszel és Bern megállapodásának hátterében az áll: az EU régóta szeretné elérni, hogy Helvécia lazítson a banktitokra vonatkozó szigorú törvényein. Az unió azt kifogásolja, hogy az EU-állampolgárok svájci bankokba helyezik pénzüket, a kamatjövedelem után – lévén Svájc nem EU-tag – viszont nem fizetnek adót. Miután az EU pénzügyminiszterei szűk két esztendeje megegyeztek az adócsalók elleni kemény fellépésben, a témában felgyorsultak az egyeztetések. Persze tudni kell azt is, hogy az úgynevezett bizalmassági törvények már hetven esztendeje vannak gyakorlatban Svájcban, de az előző öt-hat évben a berni törvényhozás már valamennyit lazított rajtuk annak érdekében, hogy csökkentse az országban történő pénzmosást. Svájc további kompromisszumok árán rábólintott arra, hogy bevezeti a megtakarítások megadóztatásáról szóló brüsszeli irányelvet, így 35 százalékos forrásadót vet majd ki az EU-állampolgárok svájci bankokban elért kamatjövedelmeire.