A balsiker kovácsai

Szegény embert még az ág is húzza: nemhogy interjút nem ad lapunknak Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László, az MSZP elnöke vagy éppenséggel Draskovics Tibor pénzügyminiszter, még az úgynevezett háttérbeszélgetésekre sem hívják meg a Magyar Nemzet munkatársait. Nagy kár, mert azokról a gazdasági sikerekről, amelyekről nap nap után hallani az említett politikusok szájából, így csak az itt-ott elejtett nyilatkozatok alapján tudunk beszámolni.
Momentán arra volnánk kíváncsiak, országvezetőink, államférfiaink miként is vélekednek arról, hogy nyugati kutatóintézetek, tekintélyes üzleti magazinok, pénzügyi napilapok és neves közgazdászok szerint Magyarország gazdasága jelentősen visszaesett. Tudom, tudom: a magyarországi GDP az év első negyedévében négy százalékkal gyarapodott (erről bővebben majd lentebb), Nyugaton és a világ azon részében, ahol hazánk megítélése kifejezetten fontos, viszont nem túlzottan derűlátóak a szakértők velünk kapcsolatban. Itt van például a brit üzleti hetilap friss felmérése, amely szerint a feltörekvő piacok közül csak Iránnak és Magyarországnak romlott egy esztendő leforgása alatt az úgynevezett országkockázati besorolása. Ez alatt azt kell érteni, hogy hazánk a tőkebefektetés szempontjából veszélyesebb terep, mint tavaly ilyenkor volt. Döbbenetes, de igaz: a szóban forgó felmérést készítő The Economist szerint még a háborús zónának minősülő Izrael is vonzóbb, mint az Európai Unióhoz idén májusban csatlakozott Magyarország. Pedig aki egy picit is járatos az üzleti szférában, az jól tudja: ha egy adott államban a politikai események a káosz irányába tolják a társadalmi berendezkedést, az negatívan befolyásolja az ország gazdasági értékelését is. Londonban tehát úgy látják: még a közel-keleti, utcai harcokkal, terrortámadásokkal, robbantásokkal tarkított állam is vonzóbb hazánknál.
Meg aztán megkérdeznénk azt is a fenti tandemtől, hogy komoly újságnak tartják-e a Financial Timest? Ha igen, akkor mit szólnak a pénzügyi napilap minapi tudósításához, amely szerint akkora lyukak tátonganak a magyar államháztartásban, hogy a tervezett hiánycsökkentés az ismert szocialista módszerek mellett felettébb megkérdőjelezhető. De itt van még a Frankfurter Allgemeine Zeitung: már ez a német lap is felrója, hogy a 2002-es – költségvetési szempontból – esztelen osztogatás árát vissza kell fizetni. Vagyis: újabb megszorításokra lehet számítani. Eközben a Reuters az eseményeket úgy kommentálja: amennyiben a Medgyessy-kormány valóban eltökélt az egyensúly helyreállításában, akkor újból csomagra lesz szükség. A felsoroltakhoz hasonló véleményen van a magyar gazdaság megtorpanásáról, lecsúszásáról a világ egyik legtekintélyesebb hitelintézete, a Bank of America is, továbbá a német Deka Bank, s ugyancsak kemény kritikával illette nemrég a magyarországi állapotokat a Nemzetközi Valutaalap is.
Való igaz: a magyar GDP 2004 első részében négyszázalékos bővülési ütemet produkált. De ez nem a kormánynak, hanem a nagyvállalatok exportboomjának köszönhető. Mellesleg a bővülés pont akkora, mint 2002 hasonló időszakában volt – ekkor adta át a polgári kabinet a kormányrudat. A helyzet viszont nem annyira rózsás, hiszen a két évvel ezelőtti állapottal szemben jelenleg magas az infláció, nem áramlik a működő tőke, sőt ki is megy az országból, továbbá egekben a belső és a külső deficit. Mindezt figyelembe véve a Medgyessy-kormánynak az eddig eltelt, valutaválságokkal és gazdasági krachhal terhelt időszakhoz, annak eseményeihez képest van mit ünnepelnie. Saját balsikereit.