Eléggé fulladoznak bizonyos körök a méregtől, hogy a Fidelitas plakátoló csapata Budapesten, a Vörösmarty téren kormányellenes gúnyplakátokat ragasztott ki. Szidalmazzák is derekasan, mert hogy szerintük az ificsapat kiállította plakátképek bírálják a kormányt. Nahát! Nem mulasztják el a szurkálást: legutóbb például az egyik kormánylap kipróbált öreg harcosának a könyvhétről fanyalgó cikke fölé illesztettek egy képet; aláírás: „A Vörösmarty tér másik oldalán ott éktelenkednek a Fidelitas idétlen poszterei.” A kép a maga műfajában egyébként remek: nem lehet kivenni rajta semmit sem a polgári ifik kormányfricskázó képeiből, csak jelenlétük regisztrálható. (A cikkben amúgy nincsen szó e dologról.) Amikor a budapesti Felvonulási téren óriásplakát-verseny ürügyén fölkenték az akkori (Orbán-) kormányt cikiző pályázati alkotásokat, akkor bezzeg megjelentek a nagy képek jó párszor: újságban, tévében, jól láthatóan. Volt reklámjuk éppen elég: kultúrműsorban, kultúrrovatban, itt-ott.
Mert ugye bizonyos körök szerint mindez kulturális tett volt, a kritikai értelmiség alkotása, nem holmi politikai otrombáskodás. Annak pedig semmi jelentősége nincs, nem volt, hogy a plakátbuli hoppmestere, szervezője, Geszti Péter amúgy az SZDSZ választási kampányötletembere volt. Bizonyos körök azt is természetesnek tartották, hogy a megaposzter-szuperbulit (a bulistákon itt nem a nézgelődő-bámészkodó népség értendő) a fővárosi önkormányzat szépen támogatta. Pénzecskével.
Most viszont az irgumburgumozás járja: a Fidelitas plakátjait éppen el akarják távolítani. Hatóságilag. Persze szigorúan adminisztratív okokból: nem a tartalommal van a bajuk (na de kérem, liberáldemokratikus államban hogyan is lehetne!), hanem az engedélyekkel, papírokkal akad némi rendetlenség. Ez a papírdolog visszaköszön.
Ha jól emlékszem – sajna, jól – a Népköztársaság idején totális sajtószabadság volt, csak éppen papír, az nem. Emiatt nem jelenhetett meg például folyóirat, könyv, nem pedig amiatt, amit rá nyomtak (volna). Sokan ezt elhitték, még sokkal többen nem, de bizonyos körök váltig az imperialistákra fogták a nyomdai nyersanyag hiányát. Sajtószabadság tehát a NATO meg a szélsőjobbos héják miatt nem lehetett. Ma persze más a helyzet.
Szabó Béla István
Budapest
origo.hu
Orbán Viktor kemény szavakkal illette a volt vezérkari főnököt
