Izrael e három városának jellegét kissé valóban átalakítaná a disznóhús árusítása. A Közel-Keleten ugyanis sehol nem találhatók meg a nálunk megszokott sonkák, szalonnák. Az arab világ nem is gondolkodik a disznóhús esetleges bevezetésén, mint ahogy a vallásos zsidók sem változtatnak szokásukon. Ám Izraelben nem csupán vallásos emberek élnek, így néhányan nem tartják elképzelhetetlennek, hogy megkóstolják a számukra ismeretlen és tiltott húsfajtát, ám minden bizonynyal sokan aggódnak a világias jellegű hivatalos politika miatt. Eli Jisaj, a szefárd zsidókat tömörítő, vallásos Sász párt képviselője úgy fogalmazott: „A legfelső bíróság egy nagy szöget vert az állam zsidó jellegének koporsójába.” Ez a vélemény ugyan egy szélsőséges párt tagjának szájából hangzott el, mégsem lehet nem észrevenni, hogy egyre-másra veszítik el előjogaikat az ortodox zsidók Izraelben. A disznóhús árusítása egyébként jelenleg csak érdekes kísérlet. A helyszíneket úgy választották ki, hogy viszonylag kicsiny legyen a konzervatív zsidó lakossága, ám jelentős orosz kisebbség éljen a területen. Az oroszok ugyanis sokszor fittyet hánynak a zsidó hagyományokra és szokásokra. Egyéb területeken azonban sikerrel jártak az izraeli társadalmat a vallás felé vezetni kívánó ortodoxok. Elérték, hogy az El Al izraeli nemzeti légitársaság az óriási deficit ellenére sabbat idején nem repül. Az autóközlekedés betiltására azonban semmi esélyük (pedig ez a leghőbb vágyuk), ez ugyanis valószínűleg az ország heti egyszeri megbénulását jelentené.
Izrael a jelek szerint továbbra is nehezen tudja meghatározni saját jellegét. A zsidó haza eszméje mentén hozták létre, a vallásos tömegeket viszont nem tudja teljesen kezelni, s ezek az emberek akadályozzák az állam modern köztársasággá válását. Az aktuális kormányzó pártok azonban egyfelől nem vethetik el azt az alapot, amely létrehozta államukat, másfelől pedig nagy szükségük van a vallási keményvonalasok szavazataira, így bizonyos engedményekkel hintenek port időről időre reménybeli voksolóik szemébe. A magyar származású Tomi Lapid vezette Sinuj párt pedig épp azért küzd, hogy vessék le végre a teokratikus állam jelentette koloncot, s csatlakozzanak a liberális demokráciák sorába. Lapid a 2003-as választási győzelem után igazságügy-miniszter lett az új kormányban, s előre jelezte, küzdeni fog a vallási iskolákban (jesivákban) tanulók hadkötelezettsége érdekében vagy a polgári esküvő intézményének létrehozásáért. Eddig azonban egyiket sem sikerült elérnie.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
