Csomag? Lesz

Bár Draskovics Tibor az európai parlamenti választást követő éjszakán a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva igyekezett megnyugtatni a pénzpiacokot és a közönséges halandókat, miszerint a szocialisták gazdaságpolitikája jottányit sem változik majd, hazánk sajnos továbbra is jelentős költségvetési és folyó fizetési mérleghiánnyal küszködik.

A Magyar Nemzeti Bank által tegnap közzétett adat szerint a folyó fizetési mérleg hiánya áprilisban 1,07 milliárd eurót tett ki, s az első négy havi deficit 2,826 milliárd euró volt. Vagyis: elképesztően magas a hiány, egyes vélekedések szerint akár össze is omolhat a fizetési mérleg. Úgy fest, hogy a Medgyessy-kormány még saját magához képest is tud negatív eredményeket produkálni.
A legfrissebb statisztika szerint ráadásul felpörgött a behozatal, amely egy alapvetően exportra termelő ország esetében bizony több mint baljós jel.
Persze pénzügyminiszterünk szerint a gazdaság jó irányba halad, és a kormány teszi a dolgát. Nos, a Magyar Nemzeti Bank által publikált, magas áprilisi fizetésimérleg-hiány adat hatására tegnap reggel 254 forint fölé kúszott az euró jegyzése a bankközi devizapiacon. Nemzeti fizetőeszközünk gyengülése mellett az is sokatmondó, hogy a múlt héten a befektetők növekvő aggodalmuknak adtak hangot a magyar eredmények miatt, hiszen a vártnál is rosszabb gazdasági adatokat hoztak nyilvánosságra, s véleményük szerint az idei év második fél éve az előzőnél is gyatrább lesz; főként az általános kamatlábak növekedésével számolnak. Utóbbit támasztja alá, hogy a jegybank leállt az alapkamat csökkentésével. Talán mérget is vehetünk rá, hogy a nagy deficit miatt a Magyar Nemzeti Bank jó időre befagyasztja a folyamatot. Amennyiben pedig így lesz, a magas kamatszinttel tovább romolhat az egyébként is megtépázott magyar versenyképesség. Nyugati elemzők úgy tartják, hogy elkerülhetetlen a sorrendben immár negyedik megszorító csomag, hiszen a mostani gazdaságpolitika nem képes helyrebillenteni a büdzsét. Aki esetleg már nem emlékezne rá: az első költségvetési, 55 milliárd forintos visszafogásról tavaly döntött a Medgyessy-kormány, amely idén februárban további 120 milliárddal, illetve annak adóvonzatával kurtította meg mindennapjainkat. Rá pár hétre, azaz idén márciusban a szaktárcáktól zárolt a kabinet még 10,7 milliárd forintot.
Nagy kérdés, hogy a vasárnapi Fidesz-győzelem a gazdasági reformokra irányuló, egyébként felettébb szükséges, szocialista szándékot miként is befolyásolja. Létrejön-e konszenzus az alapvető nemzetgazdasági kérdésekben? Tárgyalóasztalhoz ül-e a társadalmi támogatottságát felélő MSZP a győztes Fidesszel? S egyáltalán: megszabadul végre az ország a folyamatos megszorító „csomagolástól”? Gyaníthatóan nem. Hazánkban ugyanis remény sincs olyan, nyugati jellegű politikai berendezkedésre, ahol is a baloldali hatalom kezet fogna az ország érdekében az ellenzékkel, s a nemzeti konszenzus alapján hajtaná végre az intézkedéseket.
Ide kívánkozik: a Bokros-csomag óta tudjuk, hogy a megszorító intézkedések nem viszik előre az ország gazdaságát, sőt a társadalom kohézióját zilálják szét. A jelenleg kiszemelt áldozat a honvédelem és az egészségügy. Azaz két olyan terület várhatja a lepusztítást, ahová sokkal inkább a pénzt kellene pumpálni, mintsem a leépítést erőltetni. Hogy tehát a ciklus hátralévő részében maradnak a csomagok, azt a fenti tényadatok kíméletlenül alátámasztják. Mert hiába imponáló a negyedéves GDP, az sajnos nem képes megmenteni a költségvetést. A kormány pedig – mint azt két éve egyfolytában bizonyítja – képtelen rá.