Felemás értékelés az uniós alkotmányról

Több mint két év vitáinak a végére tettek pontot a huszonöt EU-tagállam vezetői, amikor péntek éjszaka megállapodtak az unió első alkotmányos szerződéséről. Elemzők felhívják a figyelmet a kompromisszumokkal teli dokumentum hibáira, míg sokan csalódottságuknak adtak hangot a keresztény gyökerek említésének elmaradása miatt.

Hírösszefoglaló
2004. 06. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Történelmi döntés, jó megállapodás, siker – így értékelték az Európai Unió első alkotmányának elfogadását szombatra virradóra az EU vezető politikusai. Bertie Ahern ír miniszterelnök, az Európai Unió soros elnöke az elfogadott dokumentumot alapkőnek mondta az unió fejlődésében.
A legkényesebb kérdés most is a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer meghatározása volt, melyről az utolsó pillanatokban jutottak megállapodásra az állam- és kormányfők. Eszerint a döntések elfogadásához a tagállamok 55 százalékának, de legkevesebb 15 országnak a támogatására van szükség úgy, hogy ugyanezek az országok egyúttal az Európai Unió össznépességének a 65 százalékát képviseljék.
Az Európai Bizottság létszámát és összetételét illetően az a megállapodás született, hogy 2014-ig mindegyik tagállam továbbra is egy-egy teljes jogú biztost delegálhat a testületbe. Ezután a testület létszámát a tagállamok számának a kétharmadára csökkentik.
*
Az állam- és kormányfők ugyanakkor nem tudtak megegyezni abban, hogy ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke. Ennek a kérdésnek az eldöntését így júliusra halasztották. Időközben bejelentették azt is, hogy a két nagy esélyes – azaz Guy Verhofstadt belga kormányfő és Chris Patten EU-biztos – viszszavonta jelöltségét a bizottsági elnöki posztra. A brüsszeli csúcs résztvevői mindazonáltal elégedettségüknek adtak hangot. Gerhard Schröder német kancellár történelmi döntésnek nevezte az alkotmány elfogadását, míg Jacques Chirac francia államfő azt emelte ki, hogy az első európai alkotmány elfogadása „fontos nap Európa számára”.
Medgyessy Péter kormányfő úgy vélte, hogy Magyarország elégedett lehet a megállapodással. A miniszterelnök szerint kiegyensúlyozott, a nemzeti érdekek érvényesítését is lehetővé tévő, átlátható alkotmány született. A Magyarország számára fontos eredmények közül Medgyessy Péter kiemelte: az alkotmány bevezetőjének szövegébe bekerült egy utalás a kisebbségek jogainak védelméről. A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy a következő tíz évben mindegyik tagország küldhet egy-egy biztost az Európai Bizottságba.
A brüsszeli csúcson részt vevő állam- és kormányfők értékelésétől eltérően az európai sajtó fenntartásokkal üdvözölte az új alkotmányt. Az olasz La Repubblica szerint a hibákkal teli kompromisszum nem annak a jele, hogy az európai politikai főszereplői megtalálták volna a harmóniát. Már maga az a tény, hogy létezik az alkotmány, nagy érték, de lehetett volna jobbat és előnyösebbet is készíteni – emelte ki az újság. A francia Le Monde arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány megszületése ugyan jó hír Európa számára, de ez a siker nem feledtetheti el, hogy az Európai Bizottság elnökét nem tudták kijelölni. A lengyel Rzeczpospolita kommentárja szerint a keresztény örökség kérdésében a lengyel küldöttség teljes vereséget szenvedett.
II. János Pál pápa tegnapi Úrangyala-imádságában ugyancsak bírálta az alkotmányt. A katolikus egyházfő a Szent Péter téren összegyűlt hívek előtt köszönetet mondott szülőhazájának, Lengyelországnak, amely harcolt azért, hogy ezek az értékek bekerüljenek a dokumentumba. A Szentszék szóvivője elégedetlenségét fejezte ki, amiért egyes kormányok ellenkezése megakadályozta, hogy az alkotmány konkrétan utaljon a keresztény gyökerekre. Hasonlóképpen vélekedtek a lengyel és a német egyházak vezetői is, aláhúzva, hogy „ez az örökség döntően formálta Európa arculatát”.
Megfigyelők egy része a hét végén arra figyelmeztetett, a megállapodás még nem jelenti azt, hogy az alkotmány érvénybe is léphet. Előbb mind a 25 tagországnak ratifikálnia kell azt, egyes esetekben népszavazással, ez pedig nem lesz „gyerekjáték”. Egy friss felmérés például azt mutatja, hogy a brit választók jelentős többsége elvetné az uniós alkotmányt, ha most tartanák az erről meghirdetett brit népszavazást. Londoni tudósítónk jelentése szerint politikai megfigyelők rég azt jósolják, hogy a referendumra csak a legközelebbi általános választás után kerül majd sor, mert a jelenleg biztosra vett nemleges válasz rontaná a Blair-kormány esélyeit.

Továbbiak a 10., publicisztika a 7. oldalon










Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.