Bár még nincs jóváhagyott koncepció a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Winer Börse AG (bécsi tőzsde) közötti együttműködés részleteiről, a BÉT-re vonatkozó stratégiai célok valószínűleg nem változnak. Mint beszámoltunk róla, május közepén – váratlanul – a HVB Bank „gyámkodásával” a BÉT a bécsi tőzsde és osztrák befektetők tulajdonába került. Miután korábban döntés született arról is, hogy a Budapesti Árutőzsde (BÁT) Rt. fuzionál az értéktőzsdével, egyidejűleg az osztrákok birtokába került a BÁT kétharmada is. A tranzakció nyomán a BÉT-ben – legalábbis a tőzsde honlapja szerint – az alábbi társaságok a tulajdonosok: HVB (25,2 százalék), Wiener Börse AG (14), Erste Bank-csoport (12,25), Österreichische Konrollbank AG (11), Magyar Nemzeti Bank (6,95), Raiffeisen Zentralbank AG (6,37), K&H-csoport (5,18), Concorde Értékpapír Rt. (5,08), OTP Bank Rt. (2,66), ING Bank Rt. (2,32) és Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (2,18 százalék).
Stefan Zapatocky, a bécsi tőzsde elnöke a távlati elképzelések kapcsán már kifejtette, hogy négy éven belül százmilliárd eurót produkáló együttes kapitalizációra számít a császárvárosi börze és a magyar főváros parkettjének együttműködéséből. Az osztrákok kinyilvánították azt is: folytatódik a BÉT és a BÁT integrációja, melyre a tervek szerint szeptember elején kerülhet sor. Bécs a pesti elszámolóházat, a Keler Rt.-t a tőzsde mellett kívánja üzemeltetni.
Nagy kérdés, hogy a partneri kapcsolatok alakulása terén milyen döntések születnek. Míg Budapest korábban a brüsszeli, a párizsi, az amszterdami vagy éppenséggel a frankfurti börzékkel kívánta szorosabbra fűzni viszonyát, Bécs éppenséggel ezektől a „tőzsdeóriásoktól” tart, és Közép-Európa vezető börzéje kíván lenni. A szóban forgó eltérések a későbbiekben komoly feszültségeket okozhatnak a budapesti vezetőség és a bécsi tulajdonosok között – jósolják a témával foglalkozó osztrák szakértők.
Manfred Weber parancsára ültek Magyar Péter képviselői ukrán zászlós pólóban az Európai Parlamentben