Elképzelhető, hogy akár növekedhet is a helyi adókból eredő bevétel Magyarországon – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felméréséből. A jelentés rámutat, az EU-ban ezen adók országonként eltérő arányt mutatnak, a GDP százalékában fél és 17 százalék között mozognak.
A magyar bevétel alig éri el a GDP két százalékát, miközben a svéd vagy a dán helyi adózási rendszer a GDP 16-17 százalékát szedi be. Ez a növelés csak a jelenlegi egészségtelen adószerkezet módosításával képzelhető el, a gazdaság összes adóterhelésének változatlanul hagyása mellett. Külön kiemeli a felmérés az innováció fontosságát, versenyképességre gyakorolt hatását. A múlt év végéig a kutatásfejlesztésre fordított költségek aránya a GDP egy százaléka alá esett, ami az itt dolgozó vállalkozások, illetve a magyar nemzetgazdaság versenyképességét jelentősen rontotta. Mivel tavaly az Országgyűlés elfogadta az innovációs törvényt, bízni lehet abban, hogy több pénz jut e területre, ami egyben a budapesti vállalkozások versenyképességének záloga is. A felmérés szerint az uniós csatlakozás egyik pillanatról a másikra szinte semmilyen hatással nem lesz a kisvállalkozásokra, azok működésére, ám egy-két éves távlatában jó eséllyel prognosztizálható a számuk csökkenése.
Szijjártó Péter: Tíz éve megmondtuk, hogy mi lesz a migráció vége
