Körülbelül egy hónapja fogadta el a kabinet azt a nem nyilvános kormányhatározatot, amely szerint Magyarországon is lelőhető az a polgári repülőgép, amelyet terroristák támadásra akarnak használni – értesült a Népszabadság. A kormányhatározat szabályozza többek között azt is, hogy milyen feltételek esetén áldozhatók fel a repülőgép utasai egy nagyobb katasztrófa megakadályozása céljából.
Mint azt lapunk januárban megírta, a beszerzések szükségessége mellett a NATO már régóta sürgeti az úgynevezett renegade-koncepcióhoz csatlakozást. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy Magyarországon is kiadható legyen a tűzparancs polgári repülőgépekre, ha terroristák térítenék el a járművet, amely géprablás esetén a World Trade Center 2001. szeptember 11-i lerombolása óta fegyvernek számít.
A jogi és technikai feltételek megteremtése azonban nálunk sokáig váratott magára, és nem jelölték ki a nemzeti döntéshozót sem, aki vállalja a tűzparancs felelősségét. Az USA által szeptember 11. után megfogalmazott koncepcióról eddig nem sok információ látott napvilágot, de több európai ország már csatlakozott ahhoz, például Nagy-Britannia, ahol a miniszterelnök adhat tűzparancsot, ha úgy ítéli meg, hogy a túszokat fel kell áldozni, mert a terrorcselekmény tömegek életét veszélyezteti.
*
Németországban hosszú és nyilvános vita után döntöttek úgy, hogy a védelmi miniszter kezében van a döntés arról, lelőjék-e az eltérített repülőt vagy sem. Szakértők szerint Magyarországon is a miniszterelnöknek vagy legalább egy miniszternek kellene adni felhatalmazást a megsemmisítés parancsára.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tegnap elismerte, hogy kormányhatározat született az ügyben, de annak titkosságára hivatkozva nem nyilatkozott a nemzeti döntéshozó személyéről.
Kovács Péter nemzetközi jogász szerint ha csatlakozunk az amerikai kezdeményezéshez, akkor a miniszterelnöknek vagy az illetékesnek mondható Honvédelmi Minisztérium (HM), illetve Belügyminisztérium vezetőjének kezébe adhatnák a döntés kötelezettségét. A köztársasági elnök ugyanis csak minősített esetben (például rendkívüli állapot kihirdetésekor vagy háború idején) kapja meg a magyar hadsereg főparancsnoki irányítását és a honvédelmi tanács vezetését.
A renegade-koncepciót azért találta ki az Egyesült Államok, mert addig nem született ENSZ-keretek között megegyezés a tűzparancs felelősségéről, csak arról fogalmaztak meg egyezményeket Tokióban, Hágában és Montrealban, hogy egy repülőeltérítés esetén melyik állam vonhatja büntetőjogi felelősségre az elkövetőket. Egy általános terrorizmusellenes egyezményen is dolgozik az ENSZ, ám ez még várat magára. A nyolcvanas években a Szovjetunió légterében lelőtt koreai utasszállító ügyét követően ugyanis olyan elvi megállapodás született, amely szerint a polgári gépekkel szemben a végsőkig kerülni kell a katonai beavatkozást, de gyakorlatilag az államok saját maguk dönthetik el, hogyan avatkoznak be egy katasztrófa elkerülése érdekében.
– Az elfogadott intézkedési rend gyors döntést tesz lehetővé terroristák által esetlegesen fegyverként használni kívánt polgári légi jármű pusztításának kivédésére – mondta Gál J. Zoltán az MTI-nek. A kormányszóvivő közlése szerint az ország nemzetbiztonsági érdekeire figyelemmel a kormány hozzávetőlegesen egy hónappal ezelőtt úgynevezett 3000-es, vagyis nem nyilvános határozatban rögzítette a döntéshozatali mechanizmust.
Kositzky Attila, a légierő volt parancsnoka elmondta: Magyarországon is vannak olyan légterek, amelyeken belül tiltott vagy korlátozott a repülés, például a paksi atomerőmű és a Parlament környéke, az olajfinomítók, a gáztelepek és a nagyobb lakóterületek központjai. Veszélyhelyzet esetén két úgynevezett készültségi vadászgép indul el, amelyek először megpróbálják igazoltatni a levegőben a járművet, de ha a repülő pályája vészesen eltér, a pilótákkal nincs kapcsolat, és a gép senkinek a rádiójelére nem válaszol, dönteni kell: vállalja az állam vezetése a kockázatot, vagy tűzparancsot ad a vadászgépek pilótáinak.
A Malév közleményében leszögezte: a légitársaság „biztonsági stratégiájának alapköve továbbra is az, hogy a terroristacselekmények bekövetkezését a földön, arra alkalmas módon kialakított és működtetett biztonsági intézkedések rendszerével kell megakadályozni”. A Malév ebben szorosan együttműködik az érintett titkosszolgálatokkal, rendőrséggel, határőrséggel, vám- és pénzügyőrséggel, valamint a Ferihegyi Nemzetközi Repülőteret üzemeltető BA Rt.-vel.
origo.hu
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja
