Halálos sebet kapott tegnap Nagy Richárd, az iraki magyar szállítókontingens szakaszvezetője helyi idő szerint 10 óra 30 perckor a magyarok szálláshelyétől mintegy hetven kilométerre, a nemzetközi erők ukrán táborához vezető úton. A 27 éves fiatalember halálát egy időzített robbanószerkezet okozta, miközben a magyar misszió 47 tagú konvoja éppen palackozott vizet szállított az ukrán bázisra. A járműoszlop a Kuvait és Bagdad közötti autópályáról letérő, úgynevezett Tampa-úton haladt, amikor As Suwayrah településtől 45 kilométerre a szállítókat biztosító BTR80–A típusú páncélozott járművek mellett felrobbant egy bomba, és repeszeivel a golyóálló mellény oldalrésein keresztül megsebesítette a konvoj második járművében ülő magyar katona tüdejét. Az amerikaiak mentőhelikoptere azonnal a helyszínre érkezett, ahol még sikerült újraéleszteni Nagy Richárdot, de a fiatalember a bagdadi kórházba szállítása után elhunyt. A szakaszvezető 1977-ben született Szolnokon, és mielőtt szerződéses katona lett, elvált édesanyjával és fiatalabb testvérével élt együtt a 3800 lelkes Zagyvarékason. Katonaként a Magyar Honvédség Szolnoki Könnyű Vegyes Ezredének gyorsreagálású századában szolgált, a gépesített lövészeknél. A magyar konvoj elleni merényletben a szétrobbanó szilánkoktól sérülést szenvedett egy másik szakaszvezető is.
– Életem egyik legnehezebb pillanatában vagyok – kezdte sajtótájékoztatóját Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, aki a repülőtérről fordult vissza, amikor megkapta a hírt a katona haláláról, mert éppen Finnországba készült kétoldalú tárgyalásokra. Kijelentette: a magyar katonák a támadás ellenére folytatják a parlament által kijelölt feladatukat Irakban. Közlése szerint Szenes Zoltán vezérkari főnökkel együtt elrendelték, hogy külön vizsgálóbizottság induljon a helyszínre, a testületet a tervek szerint két dandártábornok, Isaszegi János, a honvédség összhaderőnemi parancsnoka és Forró József, a szárazföldi haderő parancsnokhelyettese vezeti majd.
Keleti György, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának szocialista elnöke keddre rendkívüli ülést hívott össze. Medgyessy Péter miniszterelnök Brüsszelben „aljas terrortámadásnak” nevezte a merényletet, és együttérzését fejezte ki az érintettekkel. Hozzátette: a kormány továbbra sem kívánja megbízatásának lejárta előtt hazarendelni a kontingenst. Mádl Ferenc köztársasági elnök, a honvédség főparancsnoka táviratban fejezte ki részvétét az Irakban hősi halált halt magyar katona édesanyjának.
Az MSZP-frakció legmélyebb együttérzését nyilvánítja ki az Irakban hősi halált halt magyar katona családjának, hozzátartozóinak és barátainak – tartalmazza a párt az MTI-nek eljuttatott közleménye. A Fidesz részvétét és együttérzését nyilvánítja az Irakban elhunyt magyar katona hozzátartozóinak – közölte Simicskó István, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke. „Egy ilyen szörnyű tragédia után nem lenne helyénvaló más nyilatkozat, minden kérdésnek megvan a maga ideje” – mondta a fideszes politikus.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részvétét és együttérzését nyilvánította az Irakban elhunyt magyar katona családjának. Kijelentette: Irak ügyében, a magyar katonák ott-tartózkodásának megítélésében nem változott a Fidesz véleménye, de ezt a napot nem tartja alkalmasnak arra, hogy erről politikai vita folyjon.
– Ez az, amit mi, magyar demokraták nem akartunk – jelentette ki Dávid Ibolya MDF-elnök, hozzátéve: mély megrendüléssel fogadták a hírt, hogy a terrorizmusnak, az iraki háborúnak magyar katonai áldozata van. Mint fogalmazott: a szomorúság és a gyász óráiban az MDF nevében részvétet nyilvánítanak az elhunyt katona családjának.
Makkai István alezredes, kontingensparancsnok videokonferencián lépett kapcsolatba a Honvédelmi Minisztériummal. Jelentése szerint a külszolgálatot teljesítő magyar katonák körében mély megrendülést váltott ki az eset, és csendben gyászolnak a szálláshelyükön, mert a mai feladatukat töröltették a hadosztályparancsnokkal. Mint elmondta, a pokolgépet olyan jól álcázták, hogy nem lehetett észrevenni az út mentén, ezért általában nem lehet előre felkészülni az ilyen támadásokra.
Juhász Ferenc a konferencia után bejelentette, hogy amint a nemzetközi parancsnokság engedélyét megkapják, a vezérkari főnökkel együtt kiutaznak a magyarok al-hillahi táborába. Közlése szerint a HM kegyeleti bizottsága megtette az intézkedéseket, hogy az iraki konfliktus magyar áldozatát még a hét végén haza tudják hozni. A miniszter szólt arról is, hogy a katona családját a szaktárca 400 ezer forint azonnali gyorssegélyben részesíti. A szakaszvezető hozzátartozóit ezenfelül ötmillió forint életbiztosítási járadék illeti meg. A fiatalember temetéséről a honvédelmi tárca gondoskodik.
„Nem harcolni megyünk”
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, 2003. augusztus: „Mi nem harcolni küldjük oda a katonákat, hanem mindenekelőtt a béke fenntartására szerződtünk.”
Kovács László külügyminiszter, 2004. március: „A magyar alakulat Irakban nem harci cselekményt folytat.” (…) „Az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy jól döntöttek, hiszen kiderült, hogy Irak biztonságosabbá tehető, van esélye az újrakezdésnek és van remény az újjáépítésben való részvételre.”
Medgyessy Péter kormányfő, 2004 május: „Elérhet egy kritikus pontot a konfliktusok száma, amikor már nem tudjuk végrehajtani a misszió eredeti feladatait és ekkor hazahívjuk a katonákat.”
Kovács László, 2004. június: „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata bizonyítja, hogy ártott volna Magyarország nemzetközi tekintélyének az iraki magyar kontingens hazarendelése.”
Külföldön szolgálatot teljesítő magyarokat ért balesetek, támadások
1996. március 9., Abházia: aknára futott egy ENSZ-megfigyelő járőr gépkocsija. A járőr magyar őrnagy parancsnoka súlyosan megsebesült.
1996. március 28., Horvátország: az Okucani mellett táborozó magyar műszaki alakulat egyik katonája a bázis gépjárműjavító műhelyében életveszélyesen megsérült.
1996. augusztus 11., Ciprus: egy magyar békefenntartó megsebesült az ütközőzónában lezajlott incidensben.
1996. szeptember 15., Bosznia: magyar üzemanyag-szállító IFOR-teherautóba rohant egy szerb gépkocsi a boszniai Szerb Köztársaság területén. Egy magyar IFOR-katona könnyebben megsérült.
1997. október 23., Csecsenföld: Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársait csecsen fegyveresek túszul ejtették, és kilenc hónapon át fogva tartották.
1998. február 18., Közel-Kelet: a Sínai-félszigeten egy közúti balesetben két magyar békefenntartó életét vesztette, egy harmadik könnyebb sérülést szenvedett.
2001. október 8., Abházia: az abház főváros közelében lelőttek egy járőröző helikoptert. A balesetben életét vesztette Török László ezredes, az ENSZ grúziai megfigyelő missziójának parancsnokhelyettese.
2003. március 30., Afganisztán: rakétatámadás érte Kabulban a magyar békefenntartók szálláshelyét. Személyi sérülés nem történt.
2003. november 17., Irak: egy amerikai ellenőrző pontnál öngyilkos merénylőnek vélték, s ezért amerikai katonák lelőtték Varga-Balázs Péter egyetemistát, aki egy, az amerikai hadsereget kiszolgáló cég alkalmazottja volt.
2003. december 6., Irak: támadás érte a magyar szállítóalakulat egyik humanitárius szállítmányát. A támadók gépkarabéllyal lőttek a konvoj tagjaira, akik viszonozták a tüzet. Senki nem sebesült meg közülük.
2004. február 18., Irak: az iraki Hillahban a többnemzetiségű hadosztály magyar katonáknak is helyet adó támaszpontja ellen öngyilkos merényletet hajtottak végre. A magyar szállítózászlóalj épületeinek ablakai kitörtek, és a szétrepülő ablakszilánkok több embert megsebesítettek. (MTI-Sajtóadatbank)
