Szinte felfoghatatlan perspektívát nyitott az orvostudomány számára, amikor néhány éve bebizonyosodott: az elméletben már korábban is feltételezett lehetőség – vagyis az, hogy a köldökvér differenciálatlan sejtjei segítségével működőképes szervi szövetek reprodukálhatók – a gyakorlatban is megvalósítható. Jelenleg ott tartunk, hogy a csontvelő és a vér esetében a módszert kidolgozottnak tekinthetjük, ám előrehaladott kutatások vannak a szívizom, a vese, a csont és a fogak újjáépítése területén is. Ez azt jelenti, hogy az olyan, eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek, mint például a leukémia, gyógyíthatóvá válnak – summázta a felfedezés gyakorlati hasznát Csiba doktor, nem tagadva, hogy a forradalmi eljárást több szempontból is aggályosnak érzi még a tudományos közélet.
Gazdasági aggály: nem támogatja a társadalombiztosítás
A tudományos és társadalmi viták kereszttüzében alapvetően két probléma állt, és áll a mai napig. Az egyik erkölcsi-etikai ellenvetés a forradalmi felfedezés gyakorlati hasznosításával szemben az, hogy az őssejtek felhasználása igen jelentős beavatkozás abba, amit az ember Isten dolgának érez. Hiszen így emberi beavatkozás segítségével készülnek új szövetek, testnedvek, amelyek jobban működnek, mint amivel az ember született. A másik, kevésbé erkölcsi-hitbéli, sokkal inkább gazdasági aggály. Nevezetesen az, hogy az őssejtek éveken, évtizedeken át való tárolását a társadalombiztosítás egyelőre nem támogatja, a borsos költségek pedig a legtöbb ember pénztárcáját meghaladják. A köldökvérből kinyert őssejteket ugyanis ahhoz, hogy hosszú távon felhasználhatók legyenek, mínusz nyolcvan fokon kell folyamatosan tárolni. Ehhez többszörös védelemmel gondoskodni kell a folyamatos áramellátásról, hiszen egy rövid ideig tartó elektromos hiba is végzetes lehet a későbbi felhasználhatóság szempontjából.
– Reménykedünk benne, hogy azért mégis sokak számára hozzáférhető lesz az őssejtektől remélhető gyógyulás, hiszen, ha a tárolást nem is, az előzetes vizsgálatokat, magát a köldökvér levételét, az ehhez szükséges technikai eszközök beszerzését, a személyzet finanszírozását vállalta a tb – próbálja optimista szemmel nézni az eljárás jövőjét Csiba Gábor. Közben elindultunk a kórház gyermekosztálya felé, oda, ahol a leukémiában szenvedő kicsinyek és reményvesztett szülők várják a gyógyulást.
Ritka betegségeket is gyógyíthatnak
Az osztályon Nagy Kálmán főorvos fogad, aki a vallásetikai megközelítést orvosként kissé meghaladottnak érzi, hiszen, ha úgy vesszük, a gyógyítás legprimitívebb formája is beavatkozás valami olyan folyamatba, amely az emberi tudás nélkül esetleg más irány venne. Azt viszont nem tagadja, hogy a tb jelenlegi szemlélete erősen sérti az orvoslás négy alapelvének egyikét, az igazságosságot. Hiszen egy szegény szülő nyilvánvalóan nem engedheti meg magának, hogy gyermeke egészsége hosszú távú megőrzésére vagyis az őssejtek szakszerű tárolására több mint százezer forintot fordítson évente. A másik három alapelv, vagyis az ártalmatlanság, a jótékonyság és az önrendelkezés elve közül az utóbbi is sérül, hiszen a csecsemő nincs olyan helyzetben, hogy eldöntse: kívánja-e őssejtjeit tároltatni vagy nem. Ez utóbbit azonban Nagy Kálmán nem tartja annyira aggályosnak, mint a kevésbé vagyonos többség hátrányba kerülését a gazdagabbakkal szemben. A betegség ugyanis nem válogat.
Hogy mennyire nem, az osztályon látjuk. A kis betegek többsége leukémiás: egy részük már túl van kemoterápián, néhány csontvelő-átültetésen, ám olyan is akad, aki hiába vár segítségre. Nekik megfelelő őssejt híján olyan beavatkozásra lenne szükségük, ami Magyarországon egyelőre nem végezhető el. A kórtermek tiszták, vidámak, ám a hajukat vesztett, a szenvedéstől karikás szemű gyermekek látványát semmilyen kedves falszín, bútor vagy játék nem tudja feledtetni. Az egyik ilyen otthoni gyermekszobát idéző kórterem előtt elhaladva Nagy főorvos úr egy tíz év alatti kisfiúra mutat: – Erdélybe való, ritka betegségét mi sem tudjuk igazán jól kezelni, ezért az alapítványok arra gyűjtenek, hogy a megfelelő külföldi gyógykezelést ki tudjuk fizetni. Minden évben van néhány határon túli gyermekünk, nincs szívünk finanszírozás híján elutasítani a kezelésüket.
A kórteremből kijőve Nagy Kálmán tenyérnyi szobájában foglalunk helyet, ahol a miskolci gyermek-csontvelőtranszplantációs központ tíz évvel ezelőtti indulására terelődik a szó, meg arra, hogyan került oda az őssejtbank. – Tíz éve a Máltai Szeretetszolgálat segítségével indultunk – mondja a gyermekgyógyász. – Az orvosteam végtelen szakmai elkötelezettsége és a szolgálat pénze kellett ahhoz, hogy először egy, majd később még egy transzplantációs blokkot munkába tudjunk állítani. Ez volt a második ilyen intézmény az országban: rajtunk kívül a Szent László Kórházban végeztek még csontvelő-transzplantációt.
Széchenyi-terves segítség
A következő lépés 2001-ben következett, amikor egy őssejtkezelésben tapasztalatokkal rendelkező nemzetközi társaság megkeresett bennünket, s velük közösen a Széchenyi-tervből több tíz millió forintot nyertünk az őssejtek vérből való kinyerésére, illetve tárolására alkalmas berendezések beszerzésére. Persze, tudjuk, hogy ez még csak a kezdetek kezdete, hiszen ahhoz, hogy legalább az elvi lehetősége meglegyen annak, hogy minden rászoruló hozzájuthasson a számára életmentő őssejtekhez, minimálisan tízezer donor kellene, és ötezer adag köldökzsinórvért kellene tárolni. Tudniillik, nem tagadva, hogy a saját őssejt a legjobban elfogadható az ember szervezete számára, élnünk lehet és kell az idegen donor nyújtotta lehetőséggel is. A betegségek egy része ugyanis genetikusan öröklődik, és ilyen esetben a saját őssejtek is hordozói lehetnek a hibás kódnak. Ahhoz, hogy a megfelelő paraméterekkel rendelkező köldökzsinórvér rendelkezésre álljon, az iménti mennyiségi mutatókkal kell Magyarországon rendelkezni. Ez pedig megint csak pénzt és szervezést igényel.
– Az embereknek valóban tudniuk kell arról, hogy a köldökzsinórvér felajánlható, s annak egészséges őssejtjei segítségével halálosan beteg gyermekeknek adható vissza az élet – veszi vissza a szót Csiba Gábor. – Szerencsére a dolog már nem ismeretlen, naponta három-négy leendő anyuka keres meg bennünket azzal, hogy igényli a köldökzsinórvér levételét. Sokan vannak közöttünk olyanok, akiknek nincs pénzük a tárolásra, de örömmel segítenek másokon. Mert ha a tb nem is mindig, az emberek többnyire értik, mit jelentenek valójában az olyan, a költségvetés gazdái számára gyakran kellő jelentéssel nem bíró szavak, mint önzetlen segítségnyújtás és szolidaritás.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
