Bankárként hogyan látja az uniós csatlakozás utáni magyarországi piacot? Egyes nemzetgazdasági ágazatokban, például az építőiparban már aggasztó méreteket ölt a körbetartozás mértéke, míg az agráriumból élők szerint változatlanul kiszolgáltatott szereplői a piacnak a mezőgazdasági kistermelők. Vagyis: továbbra is felér egy kisebbfajta tortúrával bankhitelhez jutni.
– Uniós csatlakozásunk kétségkívül azt jelenti, hogy a pénzpiac is liberalizáltabb lesz. Ennek a folyamatnak óhatatlanul lesznek nyertesei és vesztesei. Arra törekszünk, hogy elsősorban az európai integrációból fakadó előnyöket aknázzuk ki, magunk és ügyfeleink számára. Céljainak között szerepel többek között, hogy helyi és kistérségi viszonylatban minél több, a különböző források megszerzésére irányuló információval lássuk el a vállalkozói és önkormányzati szektort. Ennek érdekében ez évben minden kistérségben felállítjuk szolgáltatóközpontjainkat, ahol partnereink számára ingyenes tanácsadást nyújtunk pályázati és üzleti lehetőségek kihasználásáról. Ami a kérdés második részét illeti: tényleg nem egyszerű mindenkinek bankhitelhez jutni, mert sajnos sok még hazánkban a kényszervállalkozó, s nem az ő hibájuk, hogy netán hitelképtelenek, ám a Takarékbank és a hazai takarékszövetkezetek esetében leszögezhetem: ami életképes vállalkozás, azt finanszírozzuk. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy egy üzletben mégiscsak a bankok vállalják a kockázatot, bár a takarékszövetkezetek ügyfélismerete csökkenti a kockázatokat, s ez előny mindkét fél számára.
– Miközben nemzeti érdek a termelői szféra, ezen belül is a hazai kis- és közepes vállalkozások finanszírozása, addig hazánkban gyakorlatilag nincs magyar tulajdonú bank… Ön szerint a mindennapi döntéshozatalban nem okoz ez feszültséget, hiszen egy német vagy egy francia tulajdonú bank a tapasztalatok szerint jobban preferálja az anyaországból érkező céget, mint egy magyart?
– A Takarékbank többségi hányada ez év végére magyar tulajdonba kerül, ami azt jelenti: a stratégiai döntések – osztalékkifizetés, üzletpolitikai célok meghatározása – is magyar kézbe kerülnek. Magyar tulajdonban, európai színvonalon – egyébként ez lehet a Takarékbank, illetve a vele szoros üzleti integrációban lévő takarékszövetkezetek szlogenje, amely hűen kifejezi törekvésünket: a hazai kis- és közepes vállalkozásokra, lakossági szektorra, valamint az önkormányzatokra fókuszálva európai színvonalú pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani.
– Ha viszont ráklikkelek internetes honlapjukra, egy German Desk elnevezésű szolgáltatásra bukkanok, amely kifejezetten a német tulajdonban lévő vállalkozások számára íródott. Nem fedez fel némi ellentmondást ebben; elvégre Magyarországon élünk, ugyanakkor például „Hungarian Desk” elnevezéssel nem található ilyen fejezet?
– Az európai kapcsolatunk egyfajta „köldökzsinórja”, s egyben stratégiai partnerünk a DZ BANK Deutsche Zentral-genossenschaftsbank AG, amely megtartja 25 százalékos tulajdonhányadát a Takarékbankban. Úgy ítélem meg: a German Desk-szolgáltatás nem ellentmondás a banki szolgáltatások terén, hanem kifejezetten elegáns üzleti lépés német partnerünk irányába, amellett az üzleti forgalom eredményt hoz számunkra.
– Tartanak-e attól, hogy az ugyancsak külföldi tulajdonú, piacszerzés területén amúgy meglehetősen agresszív kereskedelmi bankok az önök célbázisát, a helyben élő, elsősorban vidéki lakosságot és vállalkozói szektort, önkormányzatokat elszipkázzák majd az orruk elől?
– Tartunk tőle, de nem félünk a jelenségtől, hiszen az ügyfélismeret, a helyi tapasztalatok és a személyes kapcsolatrendszer a mi birtokunkban van. Örvendetes tendenciának tartom, hogy két nagy érdek-képviseleti szervezet, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) is felismerte ezt a gazdasági potenciált. E héten stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Demján Sándor, a VOSZ elnöke és Csicsáky Péter, a Takarékbank Rt. vezérigazgatója, amely szerint több, a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló programba kapcsolódik be a Takarékbank és a takarékszövetkezetek. Ennek első konkrét megnyilvánulási formája, hogy a közeljövőben az 1700 takarékszövetkezeti fiókból 700-ban elérhető lesz a Széchenyi-kártya kis-
és középvállalkozások számára. A TÖOSZ-szal tárgyalást kezdtünk annak érdekében, hogy a települési önkormányzatokat és az általuk szervezett kistérségi társulásokat milyen információs bázissal és pénzügyi szolgáltatással lássák el a már említett kistérségi szolgáltató- központjaink.
– Térjünk vissza a hitelezési tevékenységükre! Az adatok szerint a takarékszövetkezetek fiókjai változatlanul a betétgyűjtés terén érnek el sikereket, s meglehetősen visszafogottak a különböző pénzügyi kölcsönök nyújtásában.
– Való igaz: a takarékszövetkezeteknél kimutatható hitel-betét arány 45 százalékos, míg ez a mutató a kereskedelmi bankok esetében 62 százalékos. Az adatok kapcsán le kell azonban szögeznem: ez nem önkéntes visszafogottság, hiszen kisebb településeken kisebb a hiteligénylés is, amelynek objektív okai vannak. Eredményességi ráták tekintetében azonban nincs okunk panaszkodni, és hagy említsek néhány adatot, amely erőfeszítéseinket igazolja. Például a magyarországi agrárhitelek 15 százaléka nálunk bonyolódik le, mert a magyar mezőgazdaság hitelezése számunkra kiemelten fontos terület. A Takarékbank és a takarékszövetkezetek mérlegfőösszege 2004-ben eléri az 1000 milliárd forintot, s lakossági és vállalkozói számlát összességben hozzávetőleg egymilliót vezetünk. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági megtakarítások 15 százaléka a takarékszövetkezetekben került elhelyezésre. Végül ide kívánkozik az is, hogy a takarékszövetkezetek mérlegfőösszege az utóbbi években átlagosan 20 százalékot meghaladóan növekedett, ami törekvéseink eredményességét igazolja vissza.
Varga Antal 1957-ben született Olaszfaluban. 1981-ben Gödöllőn agrárközgazdász diplomát szerzett, majd 1990-ben Budapesten pénzügyi szakközgazdász képesítést. 1991-ig termelővállalatoknál dolgozott elemzői, közgazdasági munkakörben. A bankszektorban 1991-től tevékenykedik, az Agrobankban, majd a Postabankban töltött be vezetői munkaköröket. A Zirci Takarékszövetkezet élén 1998 óta áll elnök-ügyvezetőként. Nős, két családja van. Angol és német társalgási szintű nyelvtudással rendelkezik.
A kezdetektől napjainkig
A Takarékbank Rt.-t 1989-ben alapították a magyarországi takarékszövetkezetek, s 1993-ban, csakúgy mint több hazai kereskedelmi bank, a bankkonszolidáció részesévé vált. Rá négy esztendőre német tulajdonba került, ám a takarékszövetkezetek ötéves vételi opciót kaptak a visszavásárlásra; ez 2002-ben járt le, s egy 2003-ban kelt megállapodás nyomán a Takarékbankban ez év végéig 70 százalékos részesedést szereznek a takarékszövetkezetek, míg a német partner, a DZ BANK Deutsche Zentral-genossenschaftsbank AG megtartja 25 százalékos hányadát. Rajtuk kívül még 5 százalék erejéig birtokol részvényeket a hitelintézetben az Allianz Hungária Biztosító Rt.
