Tucatnyi új alap jöhet hazánkba

Csaknem két tucat – elsősorban osztrák, német és brit – pénzügyi és befektetési szolgáltató, továbbá hitelintézet és biztosító jelentkezett be a PSZÁF-nál. Szakértők szerint problémát okozhat, hogy ki nem épített értékesítési hálózat nélkül árasztják el a piacot termékeikkel az új pénzügyi szolgáltatók.

Zömében határon átnyúló tevékenységet kívánnak végezni a szóban forgó pénzügyi szolgáltatók – tudta meg a Világgazdaság. Az új alapok immár kihasználhatják az úgynevezett egységes útlevél elvét, miszerint ha bármely európai uniós tagállamban engedélyezték egy intézménynek a befektetési szolgáltatási tevékenység, s a piacvezetői tevékenység végzését, akkor ennek az engedélynek a hatálya kiterjed a nyugati közösség egészére. Szakértők szerint Magyarország a kelet-közép-európai régióban vonzó piac, főként a pénzügyi kultúra viszonylagos fejlettsége miatt.
A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy ezeknél az alapoknál egyelőre nincs kiépítve az értékesítési hálózat, amely magas hozamok ígérete kapcsán gyanús lehet, gondoljunk csak a becsődölt lakásszövetkezetekre – fűzték hozzá. Mindenesetre a Budapesti Értéktőzsdénél ebből a körből új tőzsdetagokra egyelőre nem számítanak. Az új pénzügyi szolgáltatók magyarországi és lengyelországi megjelenésével kapcsolatosan a nyugat-európai pénzügyi lapok arról számolnak be, hogy ezeken a helyeken az alapok működtetése rentábilis, sőt jóval olcsóbb, mint az EU fejlettebb államaiban. Az új alapok bejövetelével, hívják fel a figyelmet az elemzők, nemcsak a pénzügyi szolgáltatók, hanem az új tagállamok befektetői is jól járnak, miután új konstrukciók jelennek meg a piacon.

Az idén májusban 1,3 százalékkal nőtt a befektetési alapok vagyona, amely a hónap végén 843 milliárd forintot tett ki – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.