Rácáfolt a gazdaságkutatói várakozásokra az európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU). Az EU statisztikai hivatalának kimutatása szerint az euróövezet gazdasági növekedése tavaly 0,4 százalékos volt a 2002-es 0,85 százalékos, a 2001-es 1,59 százalékos és a 2000-es 3,48 százalékos többlet után. Az Európai Bizottság legfrissebb becslése szerint az euróövezet gazdasági növekedése a mostani második negyedévben 0,3–0,7 százalék között várható az első negyedévhez képest, a harmadik negyedévben pedig 0,4–0,8 százalék között a második negyedévhez képest.
Korábban elemzők azt jósolták, hogy 2003-ban 0,5 százalékkal gyarapodik az övezet, idén pedig éves átlagban 1,9 százalékkal nő a GMU gazdasága. A kimutatások szerint még a tavalyi minimális bővülés is a magánfogyasztás szerény emelkedésének tudható be, hiszen a beruházások 2003-ban csak 0,3 százalékkal nőttek.
Hozzáértők úgy tartják, az eurózóna gazdasági növekedését 2003 után idén is gátolja a fiskális és monetáris politika. A fiskális expanziót a stabilitási és növekedési paktum szabályrendszere akadályozza, mely a GDP 3 százalékában korlátozza a költségvetési deficit felső határát. A monetáris feltételeket pedig nem lazítja az EKB: mind az infláció, mind a konjunkturális követelmények szempontjából magas szinten tartja az irányadó kamatlábat. A szóban forgó paktum szabályai alapján Németország, Franciaország és Olaszország költségvetési hiányát 2004-ben csökkenteni köteles. Európa legnagyobb gazdaságainak lényegében tehát recessziós környezetben kell a kiadásokat mérsékelniük.
Manfred Weber parancsára ültek Magyar Péter képviselői ukrán zászlós pólóban az Európai Parlamentben