Bázel II:lemaradásban a bankok

A magyarországi bankok többsége képtelen arra, hogy bevezesse a Bázel II elnevezésű, tőkemegfelelési szabályokat rögzítő egyezmény előírásait. A gondot az okozza, hogy a 2007-től hatályos rendszerre való átállás még a nyugat-európai bankoknak is korai, így a tulajdonukban lévő hazai hitelintézetek nem számíthatnak a „rutin” átadására.

A Bázel II előírásai határozzák meg a többi között a bankok különböző kockázatainak (hitel-, működési kockázatok) fedezetéül szolgáló szavatoló tőke számításának módját, a felügyeleti jelentések és a nyilvános közzététel szabályait. A felmérések szerint a hazai bankok többsége még csak a helyzetfelmérésnél, a bázeli projekt hatásainak értékelésénél tart. Ez nemcsak azért jelent problémát, mert 2007-től az egyezményt alkalmazni kell, hanem azért is: számos rendelkezés már jelenleg is hatályban van. Ugyanakkor a bankok döntő része úgy véli, hogy a bázeli követelmények érvényesítése a jövőben jobb alapokat teremt a kockázatkezeléssel kapcsolatos fejlesztésekre, és több mint kétharmaduk szerint megkönnyíti a hitelportfólió-elemzések elkészítését.
A Bázel II bevezetése a nyugat-európai bankok többsége szerint túl gyors, így nincs idejük felkészülni a változásokra. Magyarországon a hitelintézetek zöme még a bázeli projekt hatásainak felmérésénél tart, és iránymutatásra vár anyabankjától. A 2007–2008-as átállás reális lehet a magyar bankok számára, de addig jelentős szervezeti és számviteli fejlesztéseket kell véghezvinniük – mondta a Világgazdaságnak John Varsanyi, a KPMG Hungaria Kft. auditpartnere. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csak az informatikai fejlesztések költségeit 700 millió forintra becsüli a magyar bankok esetében.