A festői szépségű dél-baranyai Bükkösdről mostanában mindenkinek az erdőkben ólálkodó tigris jut az eszébe. A helyiek egy része tényleg komoly veszélyben érzi magát. Csakhogy nem a csíkos ragadozótól tartanak, hanem attól, hogyha megvalósul a Strabag elképzelése, és megépül a cementgyár a település határában, tönkreteheti az életüket, az egész kistérséget. Május közepén több százan vonultak a polgármesteri hivatal elé, hogy világosan értésére adják a döntéshozóknak: nekik nem kell a cementgyár, a bányabővítés. Aláírásgyűjtés is indult, amit – Litter János, a Zöld Völgyért Egyesület alelnöke tájékoztatása szerint – azért söpörhettek le az asztalról, mert sajnos nem hitelesíttették a jegyzővel. Azonban annyit sikerült elérni, hogy a kérdésben népszavazást írtak ki. Ettől a pillanattól kezdve beindult a propagandagépezet: a Strabag „profi” hírlevelével a helyiek anyagi és szellemi összefogásában készített Zöld Völgy Híradó igyekezett felvenni a versenyt. Ha a Strabag kiadványát olvassa az ember, az az érzése támad, olyan helyen, ahol nincs cementgyár, nem is érdemes élni. A cementgyár és a bányabővítés tervének riasztó perspektíváit pedig a civilek igyekeznek tudatosítani a lakosokban. A kampány azonban nem csak röplapokkal folyik. Litter János elmondta: pénteken ingyenes mulatságot is szervez a beruházó cég a helyieknek, mintegy „kedvcsinálóként” a népszavazáshoz. Az eredeti tervek szerint Bódi Guszti és a Fekete Szemek szórakoztatta volna a nagyérdeműt, ám most úgy hírlik: lemondták a fellépést, helyettük Csocsesz muzsikál. A civilek rendezvénye holnap lesz. Nagy Bandó András, valamint a Kispál és a Borz ingyen vállalta a fellépést – a kiállást a cementgyár felépítése ellen.
– Nekünk nincsenek millióink a propagandára, de ami tőlünk telik, megtesszük, hogy elhárítsuk ezt a katasztrófát – mondja az alelnök.
A Strabag döntése, hogy cementgyárat építene Bükkösdre, sokakat meglepett. Egyrészt mert Baranyának már van egy cementgyára Beremenden, másrészt, mivel a bélapátfalvai gyárat nemrég zárták be, úgy tűnt, gazdaságilag sem kifizetődő a beruházás. Hamar kiderült azonban, hogy a cég saját magának gyártaná a cementet, esetleg külföldre szállítaná. Bár korábban jó néhány más helyszín is felmerült, ahová a gyárat építenék, végül a térségből kibányászható, kiváló minőségű dolomit, valamint a környék agyagos talaja döntötte el a kérdést, így a vállalat vezetői a Nyugat-Mecsekbe, Bükkösd és Hetvehely települések közé álmodták meg a létesítményt.
A beruházás 25 milliárd forintba kerülne. Évente 900 ezer tonna cementet állítanának elő, ehhez egymillió tonna követ kell kibányászni. A vállalat 50 évig maradna Bükkösdön, az engedélyek alapján ugyanis még 50 millió tonna mészkövet lehet kibányászni, ez pedig nagyjából ennyi időre elegendő nyersanyagot biztosít. Az építőipari cég szakemberei szerint a legmodernebb, az európai normáknak abszolút megfelelő beruházást hajtanának végre, így a cementmű szennyezőanyag-kibocsátása jóval a megengedett határértékek alatt maradna. Ezenkívül munkahelyeket ígértek a helyieknek. Először kétszázról beszéltek, majd végül kiderült, kilencvenen dolgoznak majd a gyárban. A lakosság kezdeti lelkesedését hamar kijózanodás követte, amikor többen – a hihetetlen iparűzési adóról, az épülő új csatornahálózatról, a térség gazdasági fellendüléséről és még ki tudja, milyen ígéretekről szóló hírek ellenére – elkezdtek gondolkodni a nyilvánosságra hozott számadatok alapján. A lehetőségre, hogy a szállítást jelentős részben közúton, a falu főútján keresztül oldanák meg, kitört a pánik.
Működésbe lépett aStrabag kommunikációs és PR-részlege. Lakossági fórumok, tájékoztatók követték egymást, a nyugdíjasházba is elmentek a cég emberei, sőt tavaly november elején még olaszországi és ausztriai tanulmányútra is elvitték a térség polgármestereit és a teljes képviselő-testületet, hogy saját szemükkel lássák, nem kell tartani a nyugati cementgyáraktól. A Velencébe is elkanyarodó, többnapos szakmai út akkor elérte célját, meggyőzték a települések vezetőit. A lakosságot azonban nem.
Számos civil szerveződés, zöldszervezet állt össze, és erőteljes lobbizásba fogtak a cementgyár ellen. Szerintük ugyanis természet- és környezetvédelmi, valamint ökológiai szempontból komoly aggodalmakra adhat okot a tervezett gyár, illetve a cement előállításához elengedhetetlen kőbányászatból eredő mellékhatások.
Habár a cég ígéretet tett arra, hogy elkerülő utat épít, ami minden érintett települést mentesít majd a forgalomtól, valamint kialakítanak egy iparvágányt is, azonban a civilek szerint ez csak porhintés. Litter elmondta: szakértőkkel becsültették fel az építkezés költségeit, és az legalább nyolcmilliárdra rúgna. Annak is utánanéztek, hogy vajon a Strabag felvette-e a kapcsolatot a MÁV-val, de ennek nyoma sincs. A Bükkösdön gyakran keresztülvágtató kamionok okozta – már eddig is jelentős – épületkárokkal szembesülő lakók megijedtek, féltik gyermekeiket a várható forgalomtól. A bánya kapacitásának növelése ugyanis azt jelentené: hatpercenként haladna el egy kamion. Mátis István polgármester viszont úgy véli: nincs ok a nyugtalankodásra: ha a népszavazás a cementgyár mellett szól, az ígéreteknek megfelelően fog történni minden. Azt azonban ő is elismerte: minderről semmiféle kötelező erejű megállapodás nem született eddig. Mint mondta, nincs ezen semmi csodálkoznivaló, hiszen még az sem biztos, hogy megvalósul a beruházás. A felvetést, hogy ez azt jelenti, gyakorlatilag nem tudják az emberek, miről szavaznak, elutasította.
A tervezett beruházással járó környezetpusztítás kapcsán azt hangsúlyozta: ebben a kérdésben a szakhatóság az illetékes, az ő szavuk a mérvadó. Hogy a helyiek aggodalma mégsem holmi maradi, civil akadékoskodás, tudományos vélemények is alátámasztják:
– A beruházás megvalósulása esetén visszafordíthatatlan természeti károsodás keletkezik – véli Majer József tanszékvezető egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem általános és alkalmazott ökológiai tanszékének vezetője, aki szerint ezt a Magyar Tudományos Akadémia dél-dunántúli ökológiai és természetvédelmi bizottsága által kiadott állásfoglalás is megerősíti. A profeszszor úgy véli, a beruházás odáig vezethet, hogy a térség alkalmatlanná válik a hosszú távú letelepedésre.
– Évente 900 ezer tonna cementet fognak gyártani, amihez csaknem egymillió tonna követ kell kibányászni a hegyből. Ehhez robbantani kell. A munkálatokkal, illetve az ilyen arányú termeléssel jelentős természeti értékek semmisülnek meg, a térség üdülőkörzetté válása álom marad. A tőke érdekeinek kiszolgálásával a térség környezetterhelése több vonatkozásban is nagyságrendekkel fokozódik. Megnő az utak forgalma, a nehézgépjárművek nagyszámú megjelenésével együtt járnak az épületkárok, a közlekedésibaleset-veszély fokozódása és a környezetszennyezés – sorolja a professzor. Úgy véli, teljes kiszolgáltatottságot jelent az is a térségben élők számára, ha egy cégre alapszik a gazdaság. Majer József hozzátette, a termelés megindulásával a környék mikroklímája is megváltozik, ami többek között számos vörös könyves madárfaj és védett növény kipusztulásával járna.
Pichler Imre, a térség MDF-es országgyűlési képviselője szerint a környéken már félig elkészült egy 70 hektáros tó, amely mellett üdülőfalu is létesülne. A társberuházó azonban közölte, ha a cementmű megépül, akkor ő eláll a további finanszírozástól. A Bio-Méz Vállalat jelezte, hogy a környékről nem vesz át többé mézet, illetve ezzel összefüggő termékeket, ha a cementgyár felépül. Abaligeten gyógyszállót szándékoznak építeni (már a tanulmánytervek is elkészültek), de a cementmű megépítésével ez a projekt is meghiúsulhat.
– Ezek tükrében kérdéses, hogy a cementgyár pozitívan fogja-e érinteni az ott élőket. Egy biztos, a döntés, amit hoznak, fél évszázadig érezteti majd hatását. A bükkösdi cementmű megépítése a térségben nem eredményez lényegi munkahelyteremtést, viszont komoly környezeti terhet ró a megyére, kizárva minden turisztikai fejlesztést – mondja a képviselő.
Litter János – aki a polgári védelem parancsnoka volt Pécsett, onnan ment nyugdíjba – a fentieken túl még egy nagyon is valós veszélyforrásra hívta fel a figyelmet.
– Azt sem lehet tudni, hogy mit fognak elégetni a cementműben. Bármilyen veszélyes hulladékot idehozhatnak, ismerjük, hogy mennyit ér az ellenőrzés. Az a legnagyobb biznisz. Annak idején a polgári védelemnél nekem kellett ötkamionnyi lejárt szavatosságú gyógyszer megsemmisítését megszerveznem. Cementgyárban landolt a szállítmány, ugyanis ezek az égetőművek alkalmasak az ilyesmire. Nem volt szabad beszélni róla. Nem véletlen, hogy milyen egészségügyi statisztikai adatok vannak például Bélapátfalva környékén…
Nem mindenki képzeli így. A bükkösdi Mezei Attiláné vezetésével nemrég megalakult a cementgyárért lobbizók civil köre is. A 30-40 embert tömörítő szervezet azért küzd, hogy a beruházás zöld jelzést kaphasson a község határában. Munkahelyeket, gazdasági fellendülést várnak a gyártól. Bükkösdön a lakosság legalább húsz százaléka roma, zömük munkanélküli.
Litter János szerint a gyár melletti érvelésben még a kisebbségi kártyát sem átallották kijátszani – az indulatok szításával egyfelől, hamis ígéretekkel másfelől. A roma származású Kalányos Jánost – a Zöld Völgyért Egyesület tagját – például minősíthetetlen hangnemben támadták meg a Strabag hírlevelében, többszörösen megsértve, megalázva emberi jogaiban. A Pepita kalandjai című írás – Kalányost Pepitának becézik Bükkösdön – azt állítja, hogy Kalányos közhasznú munkásként, munkaidejében, vagyis gyakorlatilag az önkormányzat pénzén gyűjtött aláírásokat. A cikk hangvétele enyhén szólva is „gunyoros”.
– Nem igaz, hogy munkaidőben dolgoztam az egyesületnek. Azok az idők meg már elmúltak, hogy megszabhassák, hogy mit gondoljak, szabad időmben mit csináljak, még ha onnan kapom is a fizetésemet. A hangvételt meg kikérem magamnak – mondja felháborodva a fiatal férfi. Szavaiból kiderül, hogy az ügyben a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalhoz fordult, keresi a jogorvoslat lehetőségét. A kisebbségi önkormányzat elnöke, Petrovics Gyula kérdésemre elmondta: sok roma gondolja úgy, hogy a cementgyár segíthetne megélhetési gondjain. A Strabag tájékoztatóján az is elhangzott, hogy az iparűzési adóból az önkormányzat jobban tudná támogatni például a rászoruló iskolás gyerekeket is, több pénz lesz a szociális kiadásokra. Aztán hogy miként döntenek a romák, azt csak ők tudják. Kalányos viszont azt mondja: sokan tisztába vannak vele, az ő képzettségükkel csak segédmunkára alkalmaznák őket, ám a tervezett gyár gépesített lenne, úgyhogy nemigen akad számukra munka – vélekedett.
Érvek és ellenérvek sorakoznak a gyár megépítésének ügyében. A népszavazás még nem volt meg, ám úgy tűnik, a bankok már döntöttek: egy hatgyermekes családanya, Papp Mihály Csabáné nemrégiben tehermentes, két éve épült, szép háza befejezéséhez szeretett volna jelzáloghitelt felvenni:
– Mondom az ügyintézőnek, hogy bükkösdi az ingatlan. Erre rögtön rávágta: az nem fog menni, amíg meg nem lesz a szavazás a cementműről. Merthogy az leviszi a ház értékét. Másik bankba is elmentem, ott is azt mondták. El lehet képzelni, hogy mit éreztem… Egyébként is siklósi vagyok, onnan kerültem ide. Én aztán tudom, hogy mit jelent egy cementmű: ott van a közelben Beremend. Nem tudják itt, hogy az mivel jár. Az ellenségemnek sem kívánom. Itt minden tönkremegy. Még a kertekben sem fog megteremni semmi – mondta legyintve.
Mátis István, a település polgármestere úgy véli: az elmúlt 17 évben nem bombázták ajánlatokkal a befektetők a települést, a falusi turizmussal kapcsolatos tervek csődöt mondtak. Szerinte a beruházással kapcsolatos előnyöket és hátrányokat lelkiismeretesen megvizsgálta a testület, azokon a helyeken, ahol már működik ilyen mű, jó tapasztalatokra tettek szert. A települések minden tekintetben fejlődésnek indultak. A kérdésre, hogy miként fér össze az uniós vidékfejlesztési lehetőségek kiaknázása, a falusi turizmus és a cementmű, csak annyit mondott: szerinte egyáltalán nem zárja ki egymást. Beremend mellett ott van Villány, Bélapátfalva mellett pedig az egri borvidék. A környezetvédelmi aggályok tekintetében pedig a szakhatóság véleménye a mérvadó. És hogy mit szól mindehhez a kistérség többi települése, ahol fejlesztéseket, beruházásokat mondtak le, függesztettek fel a bükkösdi cementmű terve miatt? A polgármester szerint ilyesmiről nincs szó, nincs feszültség, minden a legnagyobb rendben van. Ennek némileg ellentmondanak a médiában megjelent híradások a települési vezetők tiltakozásáról – például Helesfa vezetője, Gondos Gyula is éles hangon fogalmazta meg véleményét a tervezett projektről.
Vasárnap népszavazás dönt arról, kell-e Bükkösdnek a cementgyár. Az ellenzők a múlt hét végén elzarándokoltak a bányatelekhez, ahol közös imával és énekkel biztatták egymást, abban reménykedve, ez talán segít megakadályozni a beruházást, hogy megmaradhasson a Nyugat-Mecsek érintetlen természeti egysége. A Strabag birtokháborítás miatt feljelentést tett a rendőrségen – közölte az egyesület illetékese, Huber Pál.
forma-1
Fontos bejelentést tett a Ferrari, Hamilton mást várt
