Kovács László előadásával tegnap megnyílt a magyar külképviseletek vezetőinek éves értekezlete. Az iraki helyzetről szólva a külügyminiszter kijelentette: a kormány még az év vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek, meddig maradjanak Irakban az ott szolgáló magyar katonák. „A helyzet nem nyugodott meg, de afelé halad” – vélte Kovács, konkrétumok említése nélkül.
A külügyminiszter szerint az uniós beilleszkedés és a folyamatos érdekérvényesítés feladatát kell szolgálni nemcsak a brüsszeli magyar EU-misszióban, hanem valamennyi tagállam fővárosában, sőt az EU és Magyarország törekvéseit a tagjelölteknél, Bukarestben, Szófiában, Zágrábban és Ankarában is meg kell értetni. Kovács szót ejtett az európai alkotmányos szerződésről is, szerinte annak végső formájába minden fontos magyar célkitűzés bekerült. A külügyminiszter szólt a vajdasági magyarokkal szembeni atrocitások ügyéről is, és úgy vélte, hogy „sikerült felhívni a szerb vezetés figyelmét is arra, hogy ezek elfogadhatatlan jelenségek”.
Az értekezleten részt vevőknek előadást tartott Szili Katalin is, akinek a beszédében megfigyelők hangsúlykülönbséget fedeztek fel a külügyminiszterhez képest. A házelnök úgy fogalmazott, a magyarságnak a Kárpát-medence stratégiai nemzetévé kell válnia, így véve XXI. századi revansot a XX. századon. Aláhúzta, hogy a magyar külpolitikának nem másnak, hanem a magyar érdekeknek kell megfelelnie.

Késes támadás Budapesten – a Batthyány téren támadt a párra, itt a videó