Kína, az ellentmondások birodalma

Kína Ázsia ipari, gazdasági és katonai nagyhatalma. Az először ide utazó még a repülőn elképzeli Pekinget a kék egyenruhás, biciklis emberekkel, riksakulikkal, kifőzdéivel, a Tiennanmen téren Mao mauzóleuma előtt posztoló marcona őrökkel, az utcákon hömpölygő milliókkal. Pekingbe érve azután kiderül, hogy mindebből ma már inkább csak a legutóbbi igaz. Már a főváros szupermodern repülőterét látva sejteni lehet, hogy a Kínával kapcsolatban sokat emlegetett klisék szép lassan elavulnak.

Percek alatt elmúlik a kilencórás repülés kómája, amikor a langyos tavaszi eső áztatta főváros utcáit kezdi felfedezni az utazó. Néhány bringás diákot és idősebb embert ügyes ugrásokkal kikerülve feltűnik, hogy Pekingben manapság inkább a Volkswagenek százezreitől kell tartani. A wolfsburgiak itt tényleg valóra váltották a népautó fogalmát, hiszen kissé fapados Santana modelljük egyre inkább kiszorítja az utcákról a drótszamarakat. Kínában 2003 áprilisa óta 140 százalékkal emelkedett az eladott autók száma. Ennek megfelelően minden sarkon ott egy ékesen felcicomázott szalon, amely kedvező hitelekkel és ajándék klímaberendezéssel csalogatja be a még gyalogos kínaiakat. Ami viszont hiánycikk, az a rendszám. A metropolisok polgármesterei igyekeznek gátat vetni az egyre jobban elharapódzó autóáradatnak és az ezzel járó környezetszennyezésnek, így limitálták a kiadható rendszámok mennyiségét. Ahol pedig nem, ott csillagászati árakba kerülnek a hőn vágyott fémtáblácskák. Sanghajban akár 12 ezer (!) dollárt is elkérhetnek érte. Ez persze nagy gond, hiszen ha nincs rendszám, nem lehet autót venni. A helyi politikusok azonban egy dologgal nem számoltak, a kínai ember leleményességével. A vidéki kisvárosok (alig 5-6 milliós lélekszámmal) ugyanis még nem érintettek a korlátozásban, ezért jó „üzlet” a rendszámokkal folytatott kereskedelem. Valaki vesz egy rendszámot, keres hozzá egy potenciális autóvásárlót a tartományi fővárosból és eladja neki hatalmas haszonnal.
Két eszköz nélkülözhetetlen a sárkány birodalmában, a zöld teát rejtő termosz és a mobiltelefon. A tizenéves gyerek és a parkokban hűsölő maoista veterán ugyanolyan lelkesen telefonál. A modellpaletta túlszárnyalja az európai kínálatot. A nagy cégek, így például a Nokia egyre jobban a kínai piacra építi fel az új technológiáját. „Amíg mondjuk Magyarországon egy típusból el lehet adni 200 ezer darabot, addig Kínában néhány nap alatt 20 millióan is megveszik a legújabb termékeket” – szól a multik üzletpolitikája.
Hasonlóan kalkulálnak a turisztikai szakemberek is. Kína remekül megél a belföldi turizmusból. Az ország igen széles skálában kínál célokat minden utazónak. Akik például Hainanból, a szubtrópusi régióból elutaznak Tibetbe, egészen más kulturális képet kapnak hazájukról. Aki pedig a Karakoram környékét keresi fel északnyugaton, az a mohamedán építészeti remekművekben gyönyörködhet, amelyekhez hasonlók Pakisztánban vagy Afganisztánban találhatók. Természetesen Kína szívesen látja a külföldieket is. Ezt tanúsítja, hogy egyre több helyen megértik az angolt, sőt már a németet is. A nagy fal, a terrakotta hadsereg és a lenyűgöző szépségű lámakolostorok a világ legérdekesebb úti céljává teszik Kínát. A modern építészet szerelmesei ugyanakkor Sanghajt tekinthetik Mekkájuknak. Ha az ember éjszaka lenéz a szálloda 24. emeletéről Pudong kerület fényárban úszó felhőkarcolóira, Manhattan élménye hirtelen eltörpült benne. A bevásárlóközpontok átlagosan háromszor akkorák, mint Budapesten azt megszokta az ember. Hát igen, Kínában mások a dimenziók! Az emberek imádnak vásárolni, legyen az Versace-butik vagy vasedénybolt. Az árubőség szintén elképesztő és az alacsony árak mellett a minőség is egyre fontosabb.
Kína nemcsak gazdasági, hanem katonai szempontból is világhatalom. A föld legnagyobb légiereje itt található. Nukleáris arzenálja, hordozórakétái is gondolkodtatóba ejthetnek mindenkit. Mint ahogy az is, hogy Peking nem nagyon tolerálja az amerikai hegemóniát Ázsiában. Ezzel Washington is tisztában van, így a terrorizmus elleni háború kezdetén Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban, Pakisztánban és Afganisztánban létesített katonai bázisok nemcsak az ott fellelhető olaj- és földgázérdekeltségeket hivatottak védeni, hanem egy jövőbéli új világrend előretolt állásai is. Egy gazdasági és katonai nagyhatalom Kína ugyanis minden bizonnyal sok idegességet vált majd ki a mindenkori amerikai vezetésből.