Már a szavaknál megállt a tudomány

Bár a Nemzeti fejlesztési terv több ponton is prioritást élvező területként foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel, s a miniszterelnök is személyes ígéretet tett arra, hogy növelik e terület támogatását, a Medgyessy-csomag mégis komoly elvonásokkal sújtotta a szakmát. Mára előállt az a helyzet, hogy a hazai kutatás-fejlesztést érintő elvonásokkal már az Európai Unió hivatalos honlapjának címoldalán is foglalkoztak.

Magyarország jövője és a gazdaság versenyképessége szempontjából alapvető a kutatás-fejlesztés (K+F) feltételeinek javítása. Az utóbbi idők sorozatos gyárbezárásai és a tömeges elbocsátások mind arra figyelmeztetnek, hogy hazánk csak úgy maradhat versenyképes, ha az országot stabil, tudásalapú gazdaságon nyugvó közösséggé tudjuk fejleszteni. A kormányváltással összefüggésben megváltozott a tudománypolitika kormányzati pozíciója is – fogalmazta meg aggodalmát Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tudomány hazai helyzetéről tartott idei parlamenti beszámolójában. Kiemelte: a 2001-ben indult nemzeti kutatási és fejlesztési program pályázati rendszere, amely a Széchenyi-terv részeként jött létre, a kutatói szféra jelentős részét megmozgatta; 2001-ben ennek keretében, az első pályázati körben több mint 700 szervezet kapott összesen 20 milliárd forint támogatást, míg a másodikban 77 projektre tízmilliárd forint jutott. Hozzátette: a kormányváltás után zavart okozott, hogy hosszú időn át késett a kormányzati döntés a program folytatásáról, illetve az, hogy közel egy évig nem működött a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium.
Tavaly a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény elfogadása után Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta: jövőre kétszeresére, 41,5 milliárd forintra nő a K+F támogatása. Ugyancsak a múlt esztendőben – miközben már készültek a kormányzati elvonásokról szóló tervek –, az év végén megszervezett World Science Forumon Medgyessy Péter ígéretet tett arra: a kormány eltökélt szándéka, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt támogatást az éves nemzeti össztermék 1,8-1,9 százalékára növeli. Ezzel szemben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működtetésére és a központilag kezelt feladatokra 2003-ban az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetésben 36,5 milliárd forinttal számolhatott. A jóváhagyott költségvetési támogatás egyrészt a kabinet által elrendelt intézkedésekkel, másrészt jogszabályi változásokkal összefüggésben 33,7 milliárd forintra módosult, ami 7,6 százalékos csökkenést jelentett. Az MTA a 2004-es büdzséjavaslatát tavaly 40,6 milliárd forintos költségvetési támogatással nyújtotta be a Pénzügyminisztériumnak. Ettől függetlenül a kormány az Országgyűlés részére már csak 37,4 milliárd forint összegű javaslatot nyújtott be az MTA részére, ami a képviselői indítványok alapján tovább csökkent, s végül csupán 36,5 milliárd forintot szavazott meg a parlament. Ráadásul ez a támogatási keret idén már az első negyedévben további 2,5 milliárd forinttal fogyatkozott a két bejelentett Medgyessy-csomag következményeként. Ezen intézkedések rendkívüli módon akadályozták és akadályozzák a kutatás tervezhetőségét, a stabilitást, s a kutatómunkában is napi gondokat okoznak – jelentette ki Kroó Norbert, az MTA főtitkára az intézmény májusi közgyűlésén.
A hazai kutatás-fejlesztést érintő elvonások az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramot (OTKA) is keményen érintették. Az OTKA költségvetése igen könnyen sebezhető, pedig a szervezet nélkülözhetetlen társadalmi szerepet tölt be, amikor ösztöndíjaival hazánkhoz köti a külföldi egyetemeken tanuló tudósjelölteket, akik viszont az elvonások miatt könnyebben engednek a nyugati és a távol-keleti intézetek csábításának – hangzott el az Akadémia idei közgyűlésén. Az OTKA költségvetési támogatása az elmúlt években 2002-ig folyamatosan emelkedett, viszont tavaly a 2002-es 6,8 milliárdos támogatás után, már csak 6,5 milliárd volt, s 2004-ben ez tovább csökkent 5,7 milliárdra. Az elmúlt években a szervezet évente meghirdette a kutatási és ifjúsági, valamint a posztdoktori pályázatot. A tudományos iskola pályázat 2002-ben indult, s a 2003. évi keret terhére újabb pályázatot támogathatott. Az idei keret azonban nem tette lehetővé újabb pályázat támogatását, ezért a 2004-ben meghirdetett tender nyertesei 2005-től kezdhetik meg kutatásaikat. Az OTKA műszerpályázata 2001-ben még 900 millió, 2002-ben 1,4 milliárd, míg 2003-ban már csak 500 millió forint összegben járult hozzá a kutatók tudományos munkájához szükséges műszerek beszerzéséhez. Ám 2004-ben a csökkentett költségvetési támogatás miatt nem hirdettek műszerpályázatot.
Vizi E. Szilveszter az Országgyűlés előtt tartott beszámolójában jelezte: a kilencvenes évek közepének átmeneti megtorpanása után a kutatók-fejlesztők létszáma dinamikusan emelkedett, ami elsősorban a felsőoktatásban foglalkoztatottak létszám-növekedésének köszönhető, így ma az ő arányuk eléri a teljes kutatói létszám kétharmadát. Ez mutatja, hogy a felsőoktatási folyamatok hatása meghatározó jelentőségű a magyar tudományos teljesítményre – tette hozzá az Akadémia elnöke. Mint ismert, év elején a Medgyessy-csomag keretében összesen 8,5 milliárdot vontak el közvetlenül az Oktatási Minisztériumtól, további 1,4 milliárdot a Szakképzési Alapból, s 2,7 milliárd forintot a kutatás-fejlesztéstől.
A miniszterelnök szavai és a fent felvázolt tények között komoly disszonancia mutatkozik, s aggasztó, hogy Magyarország jelenleg csupán a GDP 0,9 százalékát fordítja erre a célra. A magyar kutatás-fejlesztést érintő elvonásokról az Európai Bizottság honlapja is beszámolt. A cikk kiemeli, hogy a Barcelonában uniós célként megfogalmazott három százalékkal szemben Magyarország ma csupán a GDP egy százalékát költi tudományra, ami a jelenlegi 1,9 százalékos EU-átlagtól is igen távol van. Továbbá megemlíti, hogy a kormányzati intézkedések következtében tavaly az MTA költségvetése 7,8, míg az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram büdzséje 18,7 százalékkal csökkent.