Nemcsak a pártprogramról, hanem a szervezeti átalakításról, illetve az alapszabály módosításáról szóló javaslatokat is nyilvánosságra hozta a hét végén az MSZP. Az elnökség a múlt héten úgy döntött, hogy csak a program tervezetéről folytat nyilvános vitát, a szervezeti kérdéseket és az alapszabályt a párt keretei között vitatják meg. Információink szerint ezen azért változtattak, mert úgy vélték: a féloldalas kiszivárogtatások a pártvitát is befolyásolhatják.
A Szili Katalin elnökhelyettes (házelnök) vezetésével készült, szervezeti kérdésekről szóló és az alapszabály módosításáról Lamperth Mónika elnökségi tag (belügyminiszter) koordinálásával készült vitaanyagok részben átfedik egymást, a Sziliék által javasolt egyes változtatások már választható lehetőségként kerültek az alapszabály-tervezetbe. Mindkét anyagról az októberre előre hozott tisztújító kongresszusnak kell döntenie. A strukturális kérdésekkel foglalkozó kabinet szerint ugyanakkor nincs szükség új, radikálisan átírt alapszabályra, a változtatásokat elsősorban a szervezetek szervezeti és működési szabályzatában kell érvényesíteni.
Ismert: az elnökség úgy foglalt állást, ha változik az alapszabály, akkor már az új kritériumok alapján kell lebonyolítani a tisztújítást. Elképzelhető tehát, hogy októberben már csak hét országos elnökségi tagról (az elnökről, az elnökhelyettesről és a jelenlegi kettő helyett öt alelnökről) szavaz a kongreszszus, a szervezeti vitaanyagban ugyanis a 15 fős elnökség többi nyolc tagját a statisztikai régiók szerint kialakított területi szerveződések, illetve Budapest delegálnák. Új szervezeti elemként jelennének meg az elnökség által megbízott ügyvivők, akik csak akkor működnének „árnyékkormányként”, ha a párt ellenzékben van.
Ugyancsak tartalmazza az alapszabály-tervezet a kisebb létszámú országos választmányra vonatkozó szervezeti javaslatot. Eszerint a választmány legfeljebb száz főből állhatna, ebből a helyi szervezetek és tagozatok maximum hatvan főt delegálnának. A választmányban helyet kapnának az MSZP-vel együttműködési megállapodást kötött társadalmi szervezetek képviselői is, ám ezek csak párttagok lehetnek. Az alapszabály vitaanyaga tartalmazza azt a lehetőséget is, amely szerint a választmány elnökét és helyetteseit maga a testület választaná, nem pedig a kongresszus.
A választókerületi, illetve a régiós pártszervezetre történő áttérést mindkét anyag egyelőre csak lehetőségként veti fel. Az egy választókörzetben lévő helyi szervezetek eddig is közösen választották a képviselőjelöltet, ám ezt az együttműködést ezentúl állandósíthatnák. A területi szövetségek (a megyék) szintén kialakíthatnák az állandó régiós szervezetüket, így viszont megfigyelőket küldhetnének az országos elnökség üléseire. További fontos változás, hogy lehetővé tennék a pártszavazást (párton belüli népszavazást) a miniszterelnök-jelölt személyéről.
krúbi
Reppeljünk politikát!
