Az átlagos inflációnál lényegesen nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal nőtt tavaly a létminimum költsége – olvasható a KSH legújabb felmérésében. A kimutatás szerint a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló családnak havonta legalább 145 ezer forintra van szüksége, amelyből továbbra is élelmiszerre és a lakás fenntartására kell a legtöbbet költeni. A különböző háztartástípusokra érvényes, egy főre számított értékek 30–50 ezer forintos sávban szóródtak: az egy- és kétszemélyes háztartásokra egy főre számolva az átlagosnál nagyobb, a több személyből álló családoknál pedig az átlagosnál kisebb értékek voltak jellemzők.
A KSH létminimum-jelentése az élelmiszer-fogyasztásnak egy 100 termékből álló kosara alapján kiszámított értékéből indul ki. Az élelmiszerkosár tavalyi értéke havi 14 177 forintnak felelt meg, vagyis ennyi volt egy aktív korú felnőtt egy hónapra vonatkozó élelmiszer-normatívája. A kimutatások szerint az egy főre számított havi élelmiszer-kiadás 2,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ez a létminimum értékének megugrásából egy százalékpontnyi emelkedést magyaráz.
Az összkiadásokon belül elsősorban az olyan költségek aránya növekedett meg, amelyek az átlagos fogyasztói árindexnél nagyobb mértékben drágultak. Ilyenek voltak az élelmiszerek után második legnagyobb csoportnak számító lakásfenntartási kiadások: tavaly júniushoz képest a villamos energia több mint 21 százalékkal, a vezetékes gáz 18,4 százalékkal kerül többe, a háztartási energiáért pedig majdnem 17 százalékkal kell többet fizetnünk. Növelte a lakásfenntartás költségeit és ezáltal a létminimumét az is, hogy a vízdíj 10,7 százalékkal, a szemétdíj 15,2 százalékkal, a csatornadíj pedig 18,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az idei évben még inkább az átlagos inflációt meghaladó mértékű létminimum-költségnövekedésre lehet számítani. Ennek oka, hogy a 2004 januárjától érvényes adóintézkedéseknek megfelelően az élelmiszerek áfakulcsa 12 százalékról 15 százalékra emelkedett, míg a szolgáltatásokat – ezen belül főleg a lakhatással közvetlenül összefüggő költségeket – 12 százalék helyett 25 százalékos áfa terheli.
Fegyelmezetlenebbek az adósok. Romlott a bankszektor teljes portfóliójának minőségi összetétele az idei év első három hónapjában – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legújabb beszámolójából. Az év márciusának végén a hazai pénzintézetek teljes hitelállományában a problémás tételek aránya az év végi 1,7 százalékról 1,9 százalékra, a külön figyelendőké pedig 3,7 százalékról négy százalékra növekedett. A vállalkozások és a háztartások hiteleinél egyaránt megfigyelhető a problémamentes állomány arányának csökkenése, ezzel párhuzamosan pedig a problémásnak vagy rossznak minősített, illetve a külön figyelés alá helyezett tételek arányának növekedése. A PSZÁF megállapítása szerint a hitelállomány változása még nem ad okot aggodalomra, mivel a kölcsönök minősége továbbra is a nemzetközi elvárások keretein belül marad. (Sz. E.)
