Miután hazánk legnagyobb exportpiaca változatlanul Németország – éves kivitelünknek több mint a fele áramlik oda – a német gazdaság dinamikája kulcsfontosságú kérdés Magyarország számára. Vagyis: ha erőteljes a német gazdaság dinamikája, úgy a hazánkban működő, s az exportra termelő cégeknek is kedvező a helyzet, hiszen expanzív szakaszba jutnak a megrendelések. A jelenlegi állapot azonban – még ha Németország az eurózóna legerősebb bázisa is – nem kifejezetten jó: sem a legfontosabb világgazdasági piacok, sem pedig a nyugati közösség „illetékesei”, azaz Európai Bizottság (EU) egyelőre nem látja annak jeleit, hogy változna Németország gazdaságpolitikája. S bár mind több jel utal arra, hogy a német kormány a központi költségvetés kiadásainak nagyarányú növelését tervezi, Európa legnagyobb gazdasága nem térhet el attól a szigortól, amelyre a stabilitási és növekedési paktum keretein belül vállalt kötelezettséget. Mint ismeretes, Németország már több alkalommal is átlépte az EU által meghatározott államháztartási hiányt, amely a GDP három százalékában maximalizálja azt. Mellesleg Németország „mentségére” írandó, hogy rajta kívül még Franciaország és Olaszország is túllépte a deficithatárt az elmúlt években; ezek az államok kifejezetten növekedéskorlátozó intézménynek tartják azt, hogy receszszió közeli állapotban még a központi kiadásokat is mérsékelni kell. (Az EU pénzügyminiszteri tanácsa 2003 novemberében felfüggesztette a paktum eljárásrendjének alkalmazását Franciaországgal és Németországgal szemben, az utolsó pillanatban mentesítve őket a pénzügyi szankciókkal is járó következményektől.)
Tudvalévő, hogy Németország gazdasága már harmadik éve a stagnáláshoz erősen „konvergáló” helyzetben van, amely gyakorlatilag a fő oka az eurózóna lassú növekedésének. Ráadásul az Európai Központi Bank (EKB) szigorú monetáris politikája a német gazdaságot érinti a legkedvezőtlenebbül, hiszen az alacsony infláció miatt itt a legkisebb a reálkamatláb, ami gátolja a beruházásokat. Az EKB monetáris politikája a deflációs nyomást is mélyíti, a megkezdett állami adó- és munkaerő-piaci reformok pedig még nem éreztetik hatásukat. Németország a napokban módosította a GDP idei növekedésére vonatkozó becslését: 1,7-ről 1,5 százalékra. Utóbbi mellesleg egybecseng a brüsszeli bizottság tavaszi gazdasági jelentésében szereplő értékkel. A grémium még ilyen növekedési ütem mellett is arra számít, hogy Németország teljesíteni fogja fenti kötelezettségvállalását. Az Európai Bizottság prognózisa szerint a GDP-arányos deficithatár 2005-ben már 2,8 százalék lesz. Ennek azonban ellentmondanak a gazdaságkutató intézetek: szakértők még jövőre is a tűréshatárnál nagyobb mértékű, a GDP 3,5 százalékának megfelelő hiányt jósolnak.
Gerhard Schröder kancellár e témában több alkalommal is kifejtette, hogy Németország jövőre nem sérti meg az említett kritériumot. A politikus legutóbb erről a hannoveri ipari vásáron nyilatkozott, s cáfolta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) e vonatkozású előrejelzését. Az OECD egyébként a Financial Times Deutschlandban megjelent értesülés szerint azt várja, hogy Németország 2005-ben is megszegi az euróövezet országaira érvényes maastrichti szabályt, s 3,2 százalékos deficitre számít. Ez azt jelentené, hogy Németország az egymást követő negyedik évben vétene a szabály ellen. A német központi bank, a Deutsche Bundesbank ugyanakkor friss elemzésében kitért arra: a német gazdaság hangulatát a visszafogott optimizmus jellemzi. Az adatok alapján Németország hazai összterméke az első negyedévben 0,4 százalékkal bővült az előző negyedhez képest, a tavalyi utolsó negyedben mért 0,3 százalékos többlet után, ugyancsak az előző negyedhez viszonyítva – mindezt a szövetségi statisztikai hivatalban (DeSatis) erősítették meg. Tavaly egyébként egész évben 0,1 százalékkal csökkent a német GDP. A tavalyi első fél évben a német gazdaság recesszióba süllyedt, két egymást követő, negyedéven belüli visszaesés formájában. Gyakorlatilag az 1993-as recesszió óta a tavalyi volt legrosszabb év; 1993-ban 1,1 százalékkal esett vissza a német GDP. Németország gazdasága 0,2 százalékkal nőtt 2002-ben. A legnagyobb euróövezeti gazdaság 2001-ben 0,6 százalékkal, 2000-ben 2,9 százalékkal bővült.
Eladó a családi ezüst. Huszonkétmilliárd euró hiánnyal számoló költségvetési javaslatot fogadott el a múlt héten a német kormány. A berlini Die Welt írása szerint Hans Eichel pénzügyminiszter az állami vagyon magánosításával próbálja meg a 2005-re tervezett hiányt elfogadható szinten tartani. Az elképzelések szerint Németország a Deutsche Telekom távközlési konszernben birtokolt 26 százalékától és a 20 százalék közvetlen postai vagyonrésztől (Deutsche Post) válna meg. A privatizációt az állami tulajdonú KfW (Kreditanstalt für Wiederaufbau) bankcsoporton keresztül bonyolítanák le. A fenti vagyonrészek mellett változatlanul a szövetségi állam privatizálási tartalékát képezi a vasút (Deutsche Bahn) vagy a frankfurti és a müncheni repülőtérben birtokolt hányad is.
