A terézvárosi testület június közepén ismét két Andrássy úti palota eladásáról döntött: „elment” az Andrássy út 3. és a 47. szám alatt található ingatlan. Ezt megelőzően a kerület már megszabadult a Andrássy út
68.-tól, a 19.-től és a 23.-tól. A 20. szám alatt található ezer négyzetméteres, földszinti ingatlancsoportot pedig „sikerült” elcserélni egy harmadakkora és rosszabb fekvésű ingatlanra az V. kerületben. Időközben a cserepartner a tetőteret is megszerezte az Andrássy út 20.-ban. Az ügyletekben közös, hogy egyik tranzakciót sem előzte meg versenytárgyalás – közölte lapunkkal Gyenge Zsolt, a kerületi önkormányzati Fidesz-frakció tagja. Mint mondta, a pályázati eljárás mellőzését az önkormányzati vagyonrendelet egy „gumiparagrafusa” legalizálja. Kötelező ugyan a versenytárgyalás, de akkor nem, ha a pályázat kiírása lehetetlenné tenné az értékesítést. Ebbe a kategóriába pedig sok minden belegyömöszölhető.
Fürst György, a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester elismerte, hogy valóban nem pályáztatták meg az ingatlanokat, de ezt azzal indokolta: rossz tapasztalataik vannak e téren. Mint fogalmazott, a magyar folklór része lett, hogy különféle strómanok jelentkeznek, akik a bíróság előtt támadják meg az eljárást, aztán jó pénz ellenében hajlandóak elállni az évekig húzódó jogi procedúra lefolytatásától. Az ügyek pedig állnak – ők viszont dolgozni szeretnének…
Gyenge Zsolt elmondta azt is: a pályáztatás nélküli értékesítés mellett a különös ingatlancserék is folytatódnak a kerületben.
– Volt egy olyan „ügyes” tranzakció például, amelyben a Nagymező és a Király utca sarkán lévő, emeleti, 300 négyzetméteres ingatlant sikerült „szereznünk” az Andrássy út és a Nagymező utca sarkán lévő, több mint 500 négyzetméteres, földszinti, jelenleg a MÁV által használt ingatlanért. Egyik érdekessége az ügyletnek, hogy a cserepartner azonos az Andrássy út 20. cserepartnerével. Itt már laikusok számára is szembeötlő a különbség: ugyan az önkormányzat a cserét azzal indokolta, hogy a kérdéses helyiségcsoport leromlott, s valójában egy szocreál szörnyűség. Ám az épület fekvése miatt valójában igazi aranybánya, irodák, üzlethelyiségek számára kiváló, folyamatos bevételt jelenthetne az önkormányzatnak – szögezte le Gyenge Zsolt. Elmondása szerint néhány hónap múlva a cserepartner vissza is vásárolta korábbi tulajdonát, a Király utcai emeleti ingatlant az önkormányzattól.
– A végeredmény: gyakorlatilag egy kisebb értékű ingatlan áráért szerzett valaki egy nagyobb értékű ingatlant. Ez kétségtelenül jó üzlet, csakhogy nem az önkormányzatnak. Hogy milyen nagyságrendről van szó, jól érzékelteti, hogy a Király utcai ingatlan esetében 80 millió forintot fizetett az önkormányzatnak a cserepartner az általa korábban elcserélt ingatlan tulajdonjogáért. Az Andrássy úti helyiségcsoport ennél nagyságrendekkel többet ér. Tehát a kerület vezetése 80 millió forintért magánkézbe játszott át egy jóval értékesebb köztulajdonban lévő ingatlant, amiből ráadásul hosszú távon még bevételre is szert tehetett volna.
Fürst György az ügylet kapcsán elmondta: a csere révén egy felújított, magasabb bérleti díj ellenében kiadott ingatlanhoz jutott a kerület. Az üzlet tehát jó volt – hogy a képviselő-testület miért döntött mégis az eladás mellett, miért nem tartották meg a Király utcai ingatlant? Fürst szerint nincs ebben semmi különös. A kérdés kapcsán kifejtette: ideje lenne újragondolni a rendszerváltozás óta eltelt idők fényében a „vállalkozó önkormányzatról” szóló mítoszokat. Ugyanis bebizonyosodott, hogy nem működik az elképzelés. Az önkormányzat nem jó gazda…
Gyenge nevetségesnek tartja ezt az érvelést. Mint kifejtette: a legutóbbi ülésen egy Andrássy út 21. szám alatt lévő helyiségcsoportot is elcserélt a kerület egy, a 4. szám alatti helyiségcsoportra. Fennáll a gyanú, hogy végül ez a csere is hasonló ügylet előkészítése: a cserepartner egyszer csak bejelenti majd vételi szándékát a korábban odaadott ingatlanra, jelentős haszonra szert téve ezzel – vélekedett.
Lászay János, a Polgári Koalíció Frakciójának tagja az ingatlanügyletek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: az Andrássy út 3. alatti ingatlan eladása több szempontból is felháborító: egyrészt az épület ad otthont a nagy múltú Postamúzeumnak, aminek jövője kérdésessé vált az eladással. Nem beszélve arról, hogy az ingatlan valós piaci értéke licites eljárásban derült volna ki.
Fürst György tájékoztatása szerint az ingatlan 1,2 milliárd forintért kelt el, ami reális ár. Lászay viszont azt mondja: ez fiktív összeg, az önkormányzat 328,11 millió forintot kap az előterjesztés szerint: a rekonstrukció és a bérlők kihelyezésének költségei miatt, amit – általában – jóval olcsóbban rendeznek le a vevők, mint ami a szerződésben szerepel. Szerinte súlyosan kifogásolható az Andrássy út 21. és 47. alatti ingatlanok értékesítése is. Pályáztatás ezen épületek esetében sem volt, pedig a döntéshozatalt megelőzően több ajánlat is beérkezett az önkormányzathoz, amelyek között volt jóval kedvezőbb ajánlati ár is. Ráadásul a figyelmen kívül hagyott ajánlattevők még a nyílt pályázatot is vállalták.
Fürst viszont állítja: nem vételi ajánlatok, hanem tájékozódó levelek jöttek az eladás ügyében, amik egyébként sem tartalmaztak magasabb árat, de hivatalosan nem is lehet őket figyelembe venni. Lászay azonban Verók István polgármester egy ajánlattevőnek írott válaszlevelére hivatkozva cáfolja, hogy Fürst érvelése megállná a helyét.
Mint mondta, az Andrássy út 47. esetében – ami nettó 150 millióért talált új gazdára – a Fürst György alpolgármester és köre által kiválasztott cég mindössze
50 000 forint/négyzetméter áron juthatott hozzá az ingatlanhoz. Ilyen áron a környéken még szenespincét sem lehet venni, nemhogy palotát. A döntés szerint a vásárló, akinek 28 százalékot kitevő bérleményei vannak az ingatlanban, 200-250 ezer forint/négyzetméter áron vállalta a lakók elhelyezését. Ha figyelembe veszszük, hogy saját magát természetesen nem kell „kihelyeznie”, nyilvánvaló, hogy az önkormányzat már ezzel a lépéssel is durván száznyolcvanmillióval károsítja meg a kerületet, mivel az alacsony vételárat éppen a magas elhelyezési és felújítási költségekkel indokolta a vezetés.
Fürst György viszont úgy érvel: az épület felújítási költsége több tíz millióval több, mint piaci értéke – hivatalos értékbecslés szerint tehát a 150 millió jó bevétel. A vevő által megszámított bérlőkihelyezési költségek pedig alacsonyak, s a vevőnek magát is „ki kell költöztetnie” – például ha más célra akarja használni az épületet. De ha más vásárolta volna meg az ingatlant, akkor sem az önkormányzathoz folyt volna be a pénz. Lászay ennek kapcsán csak annyit mondott: ez nem kifogás, hiszen a vevő éppen azért kapta meg ezen az áron az ingatlant, mert bérlői státusára voltak tekintettel Fürsték.
– Elgondolkodtató, hogy Fürst alpolgármester a testületi ülésen éppen azzal indokolta, hogy ezt az ajánlatot fogadjuk el, mert a vevő bérlő az ingatlanban. Ugyanakkor az Andrássy út 21. esetében egy tőkeerős résztulajdonos ajánlatát hagyták figyelmen kívül, annak ellenére, hogy magasabb árat fizetett volna, vállalva a nyílt pályázatot is – mondta Lászay. Fürst állítja: nem volt kedvezőbb ajánlat. Lászay közölte: éppen a Verók-féle levél bizonyítja, hogy ez nem igaz. Mindezek alapján a Polgári Koalíció Frakciója az ügyészséghez fordul vizsgálati kérelemmel, az elképesztő mértékű vagyonvesztésre való tekintettel. Meg kell állítani a jelenlegi városvezetés lakosságellenes ámokfutását – szögezte le.
Gyenge Zsolt a Fidesz-frakció álláspontját összegezve úgy fogalmazott: röpke két év alatt ilyen erőteljesen vitatható módszerekkel sikerült hat Andrássy úti palotán túladni, nem beszélve a kerület más részein kiárusított vagyonról.
– A kerület vezetése szó szerint feléli a jövőt: ahelyett, hogy az ingatlanvagyon hosszú távú hasznosításában, üzletszerű működtetésében gondolkodna – akár vállalkozói tőke bevonásával vagy hitellel –, értékén alul elkótyavetyéli még a világörökség részét képező épületeket is. Nem lehet megkerülni a kérdést: kinek az érdekét szolgálja mindez? – nyomatékosította.
Gyenge Zsolt elmondta: az ellenzék mozgástere meglehetősen szűk, nem tudja megakadályozni az értelmetlen vagyonelherdálást. Az ügyletek jogilag szinte támadhatatlanok, ugyanis az önkormányzati törvény szerint az önkormányzat szabadon gazdálkodik vagyonával – a törvény védi a képviselő-testület döntési szabadságát. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag azt és annyiért ad el a többség, ahogyan kedve tartja. Amíg a választók le nem váltják őket…
Fürst ezzel szemben úgy véli: a befolyt pénzeket a kerület eredményesen használja fel, társasházakat, iskolákat újítanak fel belőle, megkezdődött a Király utca rekonstrukciója is. Hangsúlyozta: az eladások nemcsak pénzt hoznak, de kiadásoktól is mentesítenek, mivel az Andrássy úti paloták 1990 óta szerepelnek a felújításra váró épületek listáján. Mint mondta, ez is bizonyítja, az önkormányzat valóban nem jó gazda.
Gyenge Zsolt felhívta a figyelmet: minden önkormányzat annál erősebb, minél több önálló jövedelemre tud szert tenni, minél jobban gazdálkodik a vagyonával. Az eladott Andrássy úti palotákból befolyó pénz alig több, mint Terézváros egyhavi rezsije.
Európai Unió
Ursulát reggelire
