Így reagálna a német munkaerőpiac a válságra – ennek kevesen örülnének

Miközben korábban Németországban még a négynapos munkahétről folyt a diskurzus, most a német vállalkozók egyenesen azt vetik fel, hogy a dolgozók le kellene mondjanak legalább egy szabadnapjukról.

Illusztráció Német zászló Fotó: John Macdougall Forrás: AFP

Jelentősen felerősödött az utóbbi időben a németországi munkaidőről szóló vita, és a gazdasági növekedés lehetősége szorosan összekapcsolódik ezzel a kérdéssel – fogalmazott a Bajor Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója az Augsburger Allgemeine lapnak adott interjújában. Bertram Brossardt megítélése szerint a német gazdaság növekedési potenciálja számottevő, amennyiben nő a ledolgozott munkaidő. 

Bajorországban 2026-ra 0,7 százalékos gazdasági bővülést várnak, amelyből önmagában 0,2 százalékpont annak köszönhető, hogy három munkaszüneti nap hétvégére esik, vagyis kivételesen ezek az ünnepnapok nem vonják ki a piacról a munkaerőt. Ez – érvelése szerint – jól mutatja, milyen gazdasági tartalék rejlik a munkaidő növelésében.

Ki lehetne hagyni egy szabadságnapot, vagy módosítani lehetne a napi és heti munkaidőt, ahogy azt a bajor miniszterelnök javasolta a heti plusz egy óra munkaidőre vonatkozó felvetésében

– mondta Bertram Brossardt.

Markus Söder bajor miniszterelnök néhány nappal ezelőtt pedig arról beszélt, hogy „heti egy óra plusz munka hatalmas gazdasági növekedést hozna és ez valójában nem túl nagy kérés”.

Brossardt becslése szerint az évi egy plusz munkanap évente ötmilliárd euróval növelné a német bruttó hazai terméket (GDP). 

Mint mondt, ez évente körülbelül két és fél milliárd eurós többletbevételt eredményezne az államkasszának.

A heti munkaórák növeléséről szóló vita a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) szerint „teljesen elrugaszkodott a munkavállalók életének realitásaitól” – mondta Marietta Eder, a DGB Bajorország alelnöke a BR24-nek. Meglátása szerint nem az alkalmazottak hibája, ha olyan cégeknek, mint a nemrégiben alapított Kehlheim Fibres vegyipari vállalat, csődöt kell jelenteniük. A gazdasági növekedés erősítése érdekében a munkaidő meghosszabbításán kívül más intézkedésekre is szükség van. Ezek közé tartozik az áramárak csökkentése és az infrastruktúrába való mielőbbi beruházás.

Bertram Brossardt szerint, azonban a helyzet brutális. Tavaly körülbelül húszezer munkahely szűnt meg a bajorországi fém- és villamosiparban, az azt megelőző évi 15 ezer után, idén pedig további húszezer munkahely megszűnésére számítanak – márpedig az ipar mindig is a bajor gazdaság hajtóereje volt. 

Bajorország fém- és villamosiparában a foglalkoztatás rekordja 873 ezer volt; 2025 végére ez a szám 837 ezerre esett vissza. Amikor egy alapvető ágazat zsugorodik, annak következményei vannak a kereskedelemre, a kézműiparra és a szolgáltatásokra nézve. A mérnökök körében növekszik a munkanélküliség; ehhez hasonlót még soha nem láttunk – hívta fel a figyelmet Brossardt. 

A helyzet valóban súlyos, a Creditreform szerint, akár 24 ezer vállalati csőd is lehet az idén Németországban. Az eurómilliárdos veszteségek, az összeomlás szélén álló kórházak, a magas energiaárak, a bürokrácia és a globális verseny Németországot a tönk szélére sodorhatja.

A teljes cikk az Origo oldalán olvasható.