A kilencvenes évek közepén nyilvánvalóvá vált az értékesítési gondokkal küzdő, Szegedtől húsz kilométerre élő mórahalmi és térségbeli gazdák számára, hogy a nagybani piacon a jobb placcokért egymással folytatott versengés helyett az együttműködéssel maradhatnak talpon az európai versenyben. A 45 ezer lelkes homokháti kistérségen túl élők számára is példaként szolgál a térség gazdáit tömörítő, 1995-ben 52 taggal létrehozott, de ma már 600 tagot számláló Mórakert Szövetkezet, amely vállalja a termény értékesítését, tárolását, s kedvezményes áron juttatja vetőmaghoz, műtrágyához a gazdákat, s mindez jelentősen csökkenti a termelők kiszolgáltatottságát az amúgy kíméletlen piaci versenyben.
A családjával 70 hektáron gazdálkodó Zákány Róbert ugyan a Mórahalomtól északabbra fekvő, egykori Szeged-Felsőközpont tanyavilágában, a mai Balástya környékén gazdálkodik, de terménye egy részét a helyi kertészszövetkezet közreműködésével szintén a Mórakert Szövetkezet veszi át. Zákány gazda keményen bírálja a vadkapitalista szemléletet, melyet lépten-nyomon megtapasztal nemcsak ő, de a városi emberek is, akikhez termékei eljutnak. Mint mondja, burgonyatermését 120 forintos kilogrammonkénti áron vette át a Mórakert, amely az egyszázalékos működési költség hozzáadásával – tehát szinte változatlan áron – továbbadta egy nemzetközi áruházláncnak. A termelő a hipermarketben járva megdöbbenéssel tapasztalta, hogy terméke kétszeres áron, 240 forintért jutott el a szegedi polgárokhoz. Mint mondja, nem azt az összeget kevesli, amit ő kap a termékéért, hanem azt az árat sokallja, amit a városi emberek kényszerülnek fizetni érte. Az extraprofit ugyanis a multikat gazdagítja, a kispénzű városi emberek pedig igazságtalanul drágán kénytelenek vásárolni. – Tisztában vagyok azzal, hogy jelenleg így működik a kereskedelem, de elfogadni nem tudom – teszi hozzá. – Az EU-csatlakozás után kibővülő pályázati lehetőségek sem hozzák lázba a gazdákat – vélekedik a termelő. Több olyan eset ismert a gazdák körében, hogy megvalósult, de lényegében haszontalan beruházásokat az elnyert pénz feléből megvalósították, a többit zsebre rakták. Szerintük e téren a csatlakozás után sem lesz változás. Zákány gazda szerint EU-belépésünkkel a jogszabályok megváltoztak ugyan, de a termelők helyzete egy jottányit sem javult.
– Mi, Balástya környéki gazdák is a korábbinál szorosabb együttműködés kialakításán fáradozunk, Mórahalom szolgál mintául számunkra – állítja Zákány Róbert és több gazdatársa.
Felkerestük Csányi Lászlót, az egykori Szeged-Alsóközpont tanyavilágában ötven éve önálló településsé, majd várossá vált Mórahalom alpolgármesterét, aki – mivel saját tanyája körül maga is tizenkét hektáron gazdálkodik – nem csak hivatalból ismeri a tanyasi emberek mindennapi gondjait.
– Nógrádi Zoltán polgármesterrel az élen a város vezetése az elmúlt évtizedben folyamatosan arra törekedett, hogy megvalósítsa a tanyán élő emberek számára azokat a fejlesztéseket, amelyek megfelelő életfeltételeket teremtenek számukra – mondja az alpolgármester. A speciálisan szórt tanyás település hét „tanyai” kerületre van osztva. Az első maga Mórahalom városias központja, a többi pedig valódi tanyákat foglal magába. Ezek közül a legközelebbi ötven méterre, míg a legtávolabbi kilenc kilométerre található a városközponttól. A lakosság egyharmada, közel 1800 ember él külterületi tanyákon. S többségük nem azért, mert nem lenne más választása. Egy, a mórahalmi önkormányzat által készített felmérés szerint a tanyai lakosság 90 százaléka a tanyán képzeli el az életét, de a már innen elköltözöttek kétharmada is meg szeretné őrizni családja számára tanyáját. Érthető tehát, ha az önkormányzat – a lakosok igényeinek megfelelően – mindent megtesz ennek az életformának a megőrzése végett.
Ennek szellemében hat évvel ezelőtt az országban egyedülálló módon egy civil tanyai képviselő-testületet hoztak létre a hivatalos városi képviselő-testület mellett. Ennek oka az volt, hogy a több kilométerre élő, a városba ritkán bejáró emberekről kevés információval rendelkeztek a városvezetők. Így viszont – körzetenként két-két választott képviselő – rendszeresen foglalkozik a rá bízott száz-kétszáz család gondjával. A tanyasi körzeti képviselők évente többször üléseznek, s az itt élő emberek érdekében tett javaslataikat a városatyák igyekeznek megoldani.
A polgári kormány által elindított tanyafejlesztési program is érezhető változást hozott az itt élők életében. A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca az előző ciklusban támogatta a dűlőutak rendbehozatalát. Jelenleg 220 kilométer külterületi úthálózattal rendelkeznek az itteni tanyák. Ma már a lakosságnak önerőből kell finanszírozni az útfejlesztést, mert erre kormányzati támogatás nemigen jut. Az alpolgármestertől megtudtuk, hogy a forgalmas dűlőutak SAPARD-támogatással kaptak szilárd burkolatot, s ugyancsak SAPARD-pénzből hoztak létre telekunyhókat, ahol az iskolás gyermekek számra 12 darab számítógép áll rendelkezésre. Két egykori tanyasi iskolaépület visszavásárlásával a közösségi lét kap újra nagyobb szerepet: a gazdakör aratóünnepet szervez itt, s télen is hatalmas sikert aratott a népfőiskolák mintájára megvalósult előadás-sorozat.
– Ezeken a hatévestől a nyolcvanévesig örömmel vettek részt a tanyasi emberek – mondja nem kis büszkeséggel Csányi László. – A további tervek között szerepel a Széksóstó közeli, 1850-től iskolának használt épület visszaszerzése. A tájvédelmi körzetben lévő épületben erdei iskolát és ifjúsági szálláshelyet is szeretnének kialakítani. Ugyancsak az előző kormány idején indult a tanyavillamosítási program, amely a 60-as évek fejlesztéseiből kimaradt tanyakörzetek egy részébe vitte el a villamos áramot. Most is írt ki pályázatot a gazdásági minisztérium, azonban egy tanya villamosítására mindössze félmilliós támogatást adnának, miközben egy-egy tanya esetén 2,5-3 millió forint a költség. Azt pedig nem lehet elvárni a tanyasiaktól, hogy milliókkal rendelkezzenek, az önkormányzatnak pedig szintén nincs ennyi pénze – tárja szét a karját az alpolgármester. – További tervek szerepelnek az ivóvízhálózat kiépítésére, vezetékes ivóvíz ugyanis a tanyák többségében még nincs.
Nehéz helyzetben vannak jelenleg az önkormányzatok, így Mórahalom is. Sok esetben a szükséges 50 százalékos önerőre sincs pénz.
A tanyasi emberek ellátását többlépcsős rendszerrel oldják meg Mórahalmon. Három tanyagondnok felel a szociális ellátásért – sajnos az állami források szűkülésével kevesebb embert látnak el, mint szeretnének. Munkájukat a homokháti kistérség tízfős tanyafelelősi hálózata segíti, de mellettük maguk a tanyasiak is vállalnak önkéntes segítő munkát. Pár éve pedig 20-nál több távoli, idős tanyasi embernél gépi jelzőrendszert biztosítanak. Ők, ha gondjuk adódik, a tanyán lévő berendezés gombjának megnyomásával azonnal jelzést küldhetnek a diszpécserszolgálatnak, amely már küldi is a segítséget. A tanyasiak tájékoztatását a Tanyai Újság látja el, amely aktuális információk mellett szépirodalmat is kínál az itt élőknek. A mórahalmiak alulról jövő, de a város vezetése által messzemenően támogatott együttműködése mögött nem sok pénz, de annál nagyobb összefogás rejlik. A legtöbben alacsony összegért vagy társadalmi munkában látják el megbízatásukat, hiszen megtanulták: csak egymásra számíthatnak.
origo.hu
Elképesztő, ma már kora reggel elesett az M3-as
