Környezeti kérdésekben az állampolgárok tájékozódáshoz való joga előbbre való, mint az üzleti titkok védelme – mondta Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője. Hozzátette, hogy a közérdekű és környezeti adatok közzétételét a hazai törvényeken kívül az aarhusi egyezmény is előírja, és a kért adatok vagy nem tartoznak az üzleti és szerzői jogok körébe, vagy pedig azok aránytalan sérelme esetén is nyilvánosságra hozhatók. Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője utalt a közelmúlt hazai és nemzetközi ipari baleseteire, rámutatva, hogy az ilyen tevékenységeket szabályozó előírások betartása nem hibátlan. Jávor szerint az atomerőmű biztonságát az üzleti érdekek elsőbbségén kívül, leginkább a hatóság „nemtörődöm hozzáállása” veszélyezteti, és az, hogy mind a gazdasági szereplők, mind az államigazgatás zavaró tényezőnek tekintik a civil társadalmat.
Ámon Ada, az Energia Klub ügyvezető elnöke hozzátette, hogy az ügyet övező zavaros kormányzati kommunikáción túl, műszakilag sincs minden rendben Paks körül. Még várat magára a tavaly megsérült fűtőelemek kiemelése, az erőműben uralkodó biztonsági kultúrát pedig több hivatalos kritika is érte. Ráadásul az ügyben máig nem szólalt meg Lamperth Mónika, aki belügyminiszterként hazánk nukleáris biztonságáért is felel.
Lapunk kérdésére Ámon elismerte, hogy az esetleges újraindítást nem tudják megakadályozni, de hosszabb távon mindenképpen szeretnék elérni, hogy az illetékes állami szervek „ne nézzék hülyének” a magyar társadalmat. Az Országos Környezetvédelmi Tanács civil oldalának tagjaként lehetségesnek tartotta, hogy a szervezet a szeptember 4-i ülésén ajánlásokat fog megfogalmazni az aarhusi egyezmény adatközlési előírásainak alkalmazására.
A múlt héten Koltai Tamás, fideszes országgyűlési képviselő követelte a kiesett kettes reaktor energiatermelésének pótlására kötött importszerződéseknek, valamint az erőmű fontosabb beszállítói szerződéseinek nyilvánossá tételét, hogy lelepleződjenek a háttérben meghúzódó, egymással ütköző gazdasági-politikai érdekek.
Az aarhusi egyezmény. Az ENSZ bábáskodása mellett 1998. június 25-én elfogadott aarhusi egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és a jogszolgáltatás igénybevételéről rendelkezik. Az egyezmény az adatszolgáltatási kötelezettséget a környezeti adatok kezelésére szakosodott kormányszerveken túlmenően kiterjeszti minden állami szervre, valamint a magánszektor állami megbízást teljesítő szereplőire. Bár a lefektetett elvek lehetővé teszik egyes adatok üzleti és egyéb magán-, vagy állami érdekből történő visszatartását, azonban ilyen esetekben is elsődleges követelmény a közérdek érvényesülése. A dokumentumot 40 ország, illetve szervezet írta alá – köztük az EU és Magyarország –, és 2001. október 30-án lépett hatályba.
