Az elfogultság bére

Sajtóértesülések szerint Medgyessy Péter miniszterelnök személyesen javasolta a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának szerkesztőségét az augusztus 20-án kiosztandó állami kitüntetésre. Mint ismeretes, a Medgyessy-kormány megalakulása után számos hozzá közel álló újságírót jutalmazott szintén állami elismeréssel, köztük Bolgár Györgyöt, a Klubrádió munkatársát, Farkasházy Tivadart, a Heti Hetes tagját, valamint Mészáros Tamást, a Magyar ATV Újságíróklub című műsorának egyik résztvevőjét.
Korábban a Magyar Nemzet beszámolt róla, hogy Gyárfás Tamás, a műsor tulajdonos-producerének a cége, az St. Plusz Kft. egy ez év végéig szóló megállapodás szerint bruttó 12,5 millió forintot kap az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal feladatainak népszerűsítéséért. A hivatalt korábban irányító Lévai Katalin tárca nélküli miniszter egyébként gyakori vendége volt a Nap-keltének. Lapértesülés szerint Medgyessy épp azért terjesztette fel az elismerésre a szerkesztőségét, mert sokszor vendégül látják a kormány tagjait a műsorban. Emlékezetes, hogy 2002 decemberében a szerkesztőség úgy állította be az akkor épp Kubában nyaraló Medgyessy Péterrel készített interjút, mintha a nézők élő beszélgetést látnának. És ismert az is, hogy a Nap-kelte egyik műsorvezetője volt Forró Tamás, aki Kulcsár Attilának, a brókerbotrány első számú gyanúsítottjának ügyfeleként is ismert. De a riporterek között ott van a jobboldalellenes Heti Hetesből ismert Verebes István is.
A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Nap-kelte többször foglalkoztatta már az Országos Rádió és Televízió Testületet is. A médiahatóság tavaly összesen 66 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az MTV-t Gyárfás Tamás produkciói miatt. A 2003. szeptemberi műsorokért 18 milliós, míg az októberi adásokért 22 millió forintos bírságot szabott ki a Riporter kerestetik és a Szuperriporter kerestetik című műsorokra, mivel azokban törvénytelenül tüntették fel a támogatókat. Az ORTT ugyancsak 26 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Televízióra, mert a Nap-kelte műsora esetében huszonhat adásnapon észlelt törvénysértő reklámidő-túllépést. A médiahatóság Kovács György elnökké választása után a reklámidő túllépésére vonatkozó határozatokat visszavonta. Az ORTT a Nap-kelte kiegyensúlyozottságát tekintve megállapította, hogy a műsorban a parlamenti ellenzék egyszer sem szerepelt februárban a Kinn, padon című blokkban, a Kereszttűz című rovatban pedig márciusban 70:30 volt a kormány és az ellenzék képviselőinek szereplési aránya. A Nap-keltének, amely a 2002-es kormányváltás után került vissza a közszolgálati televízió képernyőjére, nemcsak az ORTT monitoringszolgálata elemzéseinek adatai alapján mutat kormánypárti elfogultságot, az ORTT panaszbizottsága is sok kifogást kap a műsorral kapcsolatban. 2002 óta 115 panasz érkezett be a műsor ellen, ezekből az eljáró tanácsok 19-et megalapozottnak találtak. A panaszbizottság például elmarasztalta a Nap-keltét 2003. november 28-i műsorának Kinn, padon című blokkjában sugárzott, Pallagi Ferenc műsorvezető és Grespik László ügyvéd között lezajlott beszélgetés során, a riporter magatartása miatt.
Pallagi Ferenc ebben a műsorban azt mondta Grespik Lászlónak: „Ön nagyon büszke a magyar nyelvre, de nagyon keveset tanult meg belőle.” A megjegyzés a bizottság szerint alkalmas volt arra, hogy sértse a riportalany személyét, és megállapította azt is, hogy az „interjú során folyamatosan tanúsított műsorvezetői magatartás akadályozta a nézők szabad véleményalkotáshoz való jogosultságának érvényesülését.”
Az indoklásban az állásfoglalás kiemeli: a riporter „kérdések helyett gyakran saját véleményét helyezte előtérbe a vitatott téma feltárása során, és a kifogásolt mondat nem a vitatott probléma mélyebb megértését, hátterének feltárását szolgálta, hanem sértette a riportalany személyiségét, emberi méltóságát.” A panaszbizottság egyhangúan megalapozottnak találta azt a beadványt is, amely szerint a Nap-kelte 2004. március 13-án sugárzott műsorában Az irodalom visszavág című műsorblokkban az írószövetség kilépőivel foglalkozó kerekasztal-beszélgetés során a műsorvezető elfogult magatartást tanúsított azáltal, hogy az egyoldalú megnyilatkozásokat nem ellenpontozta, valamint az adott témát az eset előzményeinek összefoglalása nélkül hiányosan, egyoldalúan és elfogultan mutatta be, megsértve a sokoldalú, tényszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi alapelvét. Az eljáró tanács indoklásában kiemelte, hogy „a műsorvezető érzékelhetően saját véleményének megerősítését várta a műsor résztvevőitől. Ugyanakkor több alkalommal személyes véleményét is kifejezésre juttatta. Ez a műsorvezetői magatartás egy vitaműsorban erősen kifogásolható.”
A Nap-kelte műsorát gyakran panaszolják be nézőburkolt reklám sugárzása miatt is. A műsorban 2004. március 22-én Forró Tamással készítettek interjút, amelyben a vendég többször is elmondta a tulajdonában lévő Művész Galéria elérhetőségét és az ott megrendezésre kerülő árverés időpontját, valamint az árverezendő tárgyak is bemutatásra kerültek. Az eljáró tanács megállapította, hogy Forró Tamás „tett olyan reklámértékű megnyilatkozásokat, amelyek felvetik a bujtatott reklám és az árukapcsolás kérdését.”
Gyárfás 2003. augusztus 21-i műsorában a műsorvezető Lovas István jegyzetéről szólva azt mondta, hogy a publicista „jól beazonosítható emberek fejbe lövésére biztatott” írásában. A panaszbizottság megállapította, hogy a szerző jegyzetében nem szerepelt ilyen tartalmú mondat. A műsorvezető megfogalmazását a panaszbizottság önkényesnek, pontatlannak, célzatosnak és szövegkörnyezetéből kiragadottnak ítélte. Az eljáró tanács nem fogadta el a Magyar Televízió képviselőjének azon védekezését, hogy a műsorvezető „a maga módján summázta a mondanivalót, amelyet számára a jegyzet sugallt”, vagy „nem egy megírt jegyzetet idézett, hanem a beszélgetés hevében egy jegyzetre utalt”.
Szintén a múlt évben, 2003. július 22-én a Nap-kelte műsorvezetőjének elfogultságát, és a Magyar Nemzet című napilapból vett kijelentés sajátos értelmezését kifogásolta egy panaszos. A riporter a Munkáspárt elnökhelyettesét a Magyar Nemzetben megjelent cikk alapján úgy állította be, hogy „zsidózik”. A bizottság úgy vélte, a műsorvezető ezzel megsértette a médiatörvényt, mert „politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorban politikai hírhez véleményt fűzött, mégpedig oly módon, hogy saját véleményét tényközlésként fogalmazta meg”.
Érdekes körülmény, hogy Medgyessy Péter épp azt a szerkesztőséget javasolta állami kitüntetésre, amelynek műsorvezetői – ezt az elmarasztalások mutatják – több ízben a médiatörvényt megszegve saját véleményüket képviselik. Aczél Endre például a 2002. október 2-i műsorban lekicsinylő arcjátékkal juttatta kifejezésre az egyik megszólaló mondanivalójával kapcsolatos ellenvéleményét, amit a panaszbizottság szintén kifogásolt. A műsor nem örvend egyöntetű népszerűségnek a balliberális oldalon sem. György Péter, az ELTE esztétika és média tanszékének vezetője az Élet és Irodalom című hetilap egyik tavalyi számában így írt a Nap-keltéről: „Ha van televízió, amely minden áldott reggel hosszan árt a demokrácia szellemének, akkor a Nap TV az.”