Bizonytalanabbá vált a korábban biztosra vett mai jegybanki kamatcsökkentés. Ennek oka, hogy a fő makrogazdasági mutatók nem a kívánatos mértékben javulnak. Az MTI kérdésére válaszoló elemzők 25–50 bázispontos kamatmérséklést várnak a monetáris tanácstól. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője például a forint erős árfolyamával indokolta a várható döntést.
A szakember szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy nem változik a kamat. Hozzátette: az infláció csak lassan csökken, és augusztusban ismét felfelé módosulhat. Elképzelhető, folytatta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn publikálandó, új inflációs jelentésében a 2005 decemberére vonatkozó prognózisát 4,3 százalékra emeli a jelenlegi négy százalékról.
A monetáris tanács legutóbb május 3-án csökkentette 50 bázisponttal az alapkamatot. Azóta – elsősorban a magas infláció, illetve a gazdaság külső és belső egyensúlyát illető piaci bizonytalanság miatt – 11,5 százalékos szinten van az alapkamat.
*
Ismert, a monetáris tanács legutóbbi, augusztus eleji ülésének napirendjén nem is szerepelt a jegybanki alapkamat „ügye”. Ennek az volt az oka, hogy a testület úgy határozott: 2004. július 5-i ülésétől kezdődően a jegybanki alapkamatláb megváltoztatásáról csak a mindenkori havi második ülésén hoz döntést. (A nemzetközi gyakorlatban is általános a havi egyszeri vagy még ritkább kamat-meghatározó ülésezési rend, mert az alapkamat szintjét befolyásoló információk túlnyomó része csak havonta jelenik meg.) A tanács akkori közleménye alapján a nem kamatmeghatározó üléseiről a kamatszintre vonatkozó közleményt sem ad ki a szerv.
Idevonatkozik ugyanakkor, hogy július közepén a legfőbb monetáris szerv áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, és úgy ítélte meg, hogy a beérkezett makrogazdasági információk nem módosították alapvetően a testületnek az inflációs pályáról és a gazdasági egyensúlyról korábban közreadott megítélését. A monetáris tanács akkor úgy fogalmazott: továbbra is óvatos monetáris politikára van szükség a 2005. végi inflációs cél elérése érdekében. Elsősorban a június végére kialakult 1040 milliárd forintos államháztartási hiány következtében nem csökkentett kamatot hétfőn a monetáris tanács – magyarázták a döntést az elemzők, akik szerint a költségvetési hiány mértéke kivárásra készteti az MNB-t, hiszen a fenti adat bizonytalanná teheti a deficitre vonatkozó éves tervet, a GDP-arányos 4,6 százalékos hiányt.
Draskovics Tibor július végén úgy nyilatkozott, hogy a szigorú költségvetési politika bővíti a jegybanki mozgásteret a kamatdöntésekben. A kormány olyan költségvetési politikát folytat, amely az egyensúly javítását, az idei költségvetési célok elérését helyezi a középpontba – jelentette ki a pénzügyminiszter. „Ha ilyen észszerű és szigorú költségvetési politika érvényesül, az növeli a jegybank mozgásterét a monetáris politikában. Úgy gondolom, a jegybank mérlegelni fogja a költségvetési politika teljesítményét, mérlegelni fogja a forint/euró árfolyam alakulását, amikor kialakítja döntését” – mondta Draskovics Tibor az MTI-nek arra a kérdésre válaszolva, hogy mit vár a monetáris tanács ülésétől.
Nyomás a jegybankon
Bár mérsékelt ütemben, de folyamatosan csökkenteni kellene az alapkamatot a Magyar Nemzeti Banknak – nyilatkozta a Reutersnek Szekeres Imre szocialista politikus július végén. Szekeres szerint már nem helyesek azok a makrogazdasági érvek, amikre az MNB hivatkozik a kamatcsökkentés lehetőségének elhárításakor. A politikus úgy vélte: nehéz olyan indokot találni, ami a monetáris tanács viselkedését magyarázni tudná a kamatpolitika tekintetében. Szekeres szerint a makrofolyamatok jó irányba mutatnak, a költségvetési hiány az idei és a jövő évben is a konvergenciaprogramban felvázoltaknak megfelelően alakul majd. Az euró legkésőbb 2010-ben bevezethető lesz. Korábban a Világgazdaságnak nyilatkozó egyik szocialista politikus már kijelentette, hogy az MSZP nyíltan is bírálni fogja az
MNB-t annak monetáris, illetve kamatpolitikájáért.
